Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - CSÖBÖR KATALIN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
939 Köszönöm szépen, elnök úr. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elő adója Csöbör Katalin képviselő asszony. Megadom a szót 8 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő asszony! CSÖBÖR KATALIN , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájé koztatom az Országgyűlést, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a T/7971. számon benyújtott, a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Felszólalásom el ején, ha megengedik, az alaptörvény két rövid, de meglehetősen lényeges szakaszát idézném. Egyrészről az M) cikk kimondja, hogy “Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik”, a XIII. cikk pedig a következőket rögzíti : “Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.” (9.50) A vállalkozás szabadsága és a magántulajdonhoz való jog, talán ez a két emberi jog, mely alapvetően meghatározza egy polgári törvénykönyv alapjogi vetü letét. Ezzel szemben a hatályos Ptk. egy olyan korban született meg, amely a lehető legszűkebb határok közé szorította vissza a magánjogi, vagyoni forgalom természetes társadalmi feltételét, a magántulajdont és a vállalkozás szabadságát. Természetes, hogy az 1990es rendszerváltozás óta eltelt időszak mélyreható gazdasági és társadalmi változásait a törvényhozónak gyakori módosításokkal kellett követnie. Ahogyan a javaslat általános indokolásában is találjuk, a módosítások mögött lejátszódott folyamatok oly an mértékű és horderejű változásokat eredményeztek a magánjogi viszonyok területén, hogy azok jogi rendezése átfogó reformot igényel, és egy új polgári törvénykönyv megalkotását teszi szükségessé. Az alaptörvény megszületésének analógiája már csak azért is helytálló, mert egy régi, ha úgy tetszik, a rendszerváltozás adósságát törleszti az Országgyűlés egy új polgárjogi kódex reménybeli elfogadásával, megjegyezvén, hogy a 20 éves lemaradásból előnyt kovácsolva, a rendszerváltozást követő tapasztalatokat felh asználva alkothatjuk meg a polgári törvénykönyvet. Az emberi jogok körét a törvényjavaslat nyolc könyve közül Az ember mint jogalany című Második könyv rendelkezései, a családjog szabályozásáról szóló Negyedik könyv és az öröklési jogra vonatkozó Hetedik k önyv szabályai érintik leginkább. A Második könyv szabályai közül most csak a cselekvőképességgel kapcsolatos rendelkezéseket emelném ki. A törvényjavaslat különválasztja a kiskorúság miatti cselekvőképtelenségre és korlátozott cselekvőképességre vonatkozó bírói ítélettel gondnokság alá helyezettekre vonatkozó szabályozást. A nagykorú, cselekvőképességben érintett személyekre irányadó szabályozás több ponton megváltozik. A törvényjavaslat a nemzetközi egyezményekkel és az alkotmányos követelményekkel összha ngban a szükségesség és az arányosság elve alapján határozza meg a szabályokat. A javaslat ugyanis az egyéni életkörülményekhez igazodva segíti a csökkent belátási képességű személyt jogai gyakorlásában. A leglényegesebb változás a területen, hogy az új Pt k. nem ad lehetőséget nagykorú személyek esetén a cselekvőképesség általános korlátozására, így a cselekvőképesség csak a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható. Az emberi jogok szempontjából megemlíteném, hogy a törvényjavaslat a hatályos törvénytől eltérően a személyhez fűződő jogok helyett a személyiségi jogok elnevezést alkalmazza az ember mint természetes személy magánszférájának védelmét biztosítani hivatott jogok megjelölésére. A polgári törvénykönyv tervezete a személyiségi jogok véd elmét a két elemből álló general clausula útján, másrészt az egyes, nem kimerítő jelleggel rögzített nevesített személyiségi jogok útján gyakorolja. A javaslat rögzíti, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tisz teletben tartani, ezzel is hangsúlyozva a személyiségi jogok érvényesíthetőségének teljes körét. A nevesített személyiségi jogok közül pedig szeretném felhívni a
