Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János):
938 Az egyes részletkérdések köréből a hozzászólók pozitívumként emelték ki, hogy a javaslat bátran vállalkozik új megoldások, mint például a lízingszerződés vagy az elektronikus szerződés alkalmazására, támogatólag értékelték a fogyasztóvédelem szabá lyozását, atipikus kontraktusok típusossá tételét, a sérelemdíj intézményesítését. Kritika merült fel viszont egyes konkrét társasági szabályokat, illetőleg egyes biztosítási szabályokat illetően, a kezességre vonatkozó rendelkezések tekintetében, a közös tulajdon szabályozásával kapcsolatosan. Megfogalmazódott az az igény is, hogy lehetőség szerint kerüljük az idegenszóhasználatokat, melyre példaként a “franchise” kifejezés merült fel. Bíráló észrevétel érte a törvény belső számozási metódusát is. A hozzá szólások tanúsága szerint a legvitatottabb kérdéseket a családjogi és öröklésjogi szabályok képezik. Több felszólaló is utalt fenntartásaira az élettársi viszony családjogi szabályozásával kapcsolatosan. Konkrétan felmerült annak a megoldásnak a bírálata, hogy a javaslat joghatásait tekintve az élettársi viszonyt tovább közelíti a házasság intézményéhez. Ezzel kapcsolatosan konkrét ellenérvként fogalmazódott meg, hogy az élettársi viszony választása - Lábady Tamás professzor ülésünkön idézett szavaival mond va - a nem házasság választása, amely az élettársak alkotmányos szabadságjogán és a magánjog lényegét adó magánautonómián alapszik. Megint Lábady Tamást idézve: a nem házasság választása mögött az a nyilvánvaló akarat áll, hogy az ilyen döntést hozók nem k ívánják magukra nézve érvényesíteni a házasság és a család belső jogi rendjét és joghatásait. A javaslat ezt a döntési szabadságot hagyja figyelmen kívül, érvelt a hozzászólók egyike, amikor például a törvény erejénél fogva tartási kötelezettséget vagy tör vényes öröklési joghatást kapcsol az élettársi viszonyhoz, miközben, ha a felek mégis ezt akarják, ezeket a következményeket egyedi döntésükön alapuló aktusok útján biztosíthatják. Külön kifogásolásra került a bejegyzett élettársi viszony családjogi intézm ényként történő szabályozása, illetve e viszonyhoz a házassághoz hasonló joghatások szinte teljes körű biztosítása. Az öröklési jog szabályozásával kapcsolatosan ugyancsak több hozzászóló juttatta kifejezésre egyet nem értését. Miközben azt nem kérdőjelezt ék meg, hogy az életviszonyok utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásai indokolttá tehetik az egyébként lényegét tekintve több évszázados, sőt a római jogi gyökereken alapuló egyes rendelkezések, intézmények óvatos felülvizsgálatát, a változtatások néme lyikét túlzottnak és vitathatónak ítélték. Itt nemcsak az előbb említett élettársi, bejegyzett élettársi viszonyhoz kapcsolt törvényes öröklési jog került szóba, hanem a túlélő házastárs gyermekek melletti állagöröklésének szabályozása is. Ennek keretében felmerült a házastárs öröklésének és az ági vagyonnak a viszonya, illetve az a rendezés, amely a gyermekek számától teszi függővé a házastársak örökrészének a mértékét olyan összefüggésben, hogy minél több gyermek osztozik a hagyatékon, annál kisebb lesz a házastárs örökrésze. Tisztelt Országgyűlés! Ha nem is a teljesség igényével, de igyekeztem bemutatni a bizottságban felmerült konkrét kérdéseket. Az ezeket szóba hozó felszólalások során a képviselők hangsúlyozták, hogy általános vita lévén tartózkodnak a részletekbe bocsátkozástól. Ebből adódóan az említett felvetések részletes kibontására és az azokkal kapcsolatos nézetek ütköztetésére ülésünkön most nem került sor, ugyanakkor a részleteket érintő hozzászólók jelezték, hogy az említett kérdéseket majd a továbbiakban, a törvényjavaslat vitájának további menetében fogják kifejteni. Egyes hozzászólók azt is jelezték, hogy az említett kérdések mikénti szabályozása fogja meghatározni a törvényjavaslathoz való végleges viszonyukat. Tisztelt Országgyűlés! Általá nosságában értékelve: a bizottság tagjai az egyes vitatott elemektől függetlenül elismerőleg és támogatólag nyilatkoztak a törvényjavaslatról, mely az általános vitára való alkalmasságról szóló állásfoglalásban is egyértelműen kifejeződésre jutott. Bizotts águnk tagjai a törvényjavaslat általános vitára bocsátását egyhangúlag támogatták. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) :
