Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke, a bizottság előadója:
937 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor. Az elfogadott napirendünknek megfelelően az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság részére 15 perces, a további kijelölt bizottságok számára pedig 88 perces időkeret áll rendelkezésre. Elsőnek megadom a szót S alamon Lászlónak, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnökének, mint említettem, 15 perces időkeretben. Parancsoljon, elnök úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke, a bizottság előadója : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság az általános vitára való előkészítés jegyében a szeptember 18ai ülésén megtárgyalta a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot , és állást foglalt annak általános vitára bocsátásáról. A törvényjavaslatot a kormány még a parlamenti nyári szünet kezdetén nyújtotta be, így annak áttanulmányozására a bizottság tagjainak, csakúgy, mint a Ház valamennyi képviselőjének, kellő idő állt re ndelkezésére. A törvényjavaslat bizottsági gondozásával kapcsolatosan munkánkba dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár személyében külön szakértőt vontunk be, akinek szakvéleményét az ülést megelőzően bizottságunk tagjai megismerhették. Az ülésen részt vett a t örvényjavaslat kodifikációs szerkesztőbizottságának elnöke, dr. Vékás Lajos egyetemi tanár is, aki felszólalásában részletesen kitért a vita során felmerült felvetésekre. A vitában, a Lehet Más a Politika képviselőcsoportjának kivételével, valamennyi frakc ió képviseltette magát, több hozzászólás formájában. (9.40) Tisztelt Országgyűlés! A felszólalók az általános vita műfajához híven arra törekedtek, hogy a törvényjavaslatot általánosságban értékeljék, ugyanakkor többnyire kitértek néhány fontosabbnak ítélt kérdésre is. Általános egyetértés mutatkozott abban, hogy az új magánjogi kódex megalkotása feltétlenül szükséges. Jóllehet az 1959ben született Ptk., amely - Vékás Lajos professzor szavait idézve - a magántulajdon nélküli magánjog kódexe volt, sok minde nt átmentett a civilisztika klasszikus dogmatikájából és szellemi értékeiből, alapvetően mégiscsak az államszocialista rendszer viszonyaira épült. A rendszerváltozást követően a törvényhozás igyekezett módosításokkal szabályait az átalakuló gazdasági és tá rsadalmi viszonyokhoz igazítani, de ez csak átmeneti megoldás lehetett. Idővel mindenképpen szükségessé vált egy új, a magántulajdoni viszonyokra, a valóságos szerződési szabadságra és az egyesülési szabadságra épülő, korszerű magánjogi kódex megalkotása. Ennek jegyében dolgozott a kodifikációs bizottság közel másfél évtizede ezen a több, óriási jogterületet átfogó törvényjavaslaton. A munka az előző kormányzat hibájából az elmúlt ciklusban megbicsaklott. Az akkor elkészített javaslatot az akkori igazságügy i tárca úgy írta át, hogy az Országgyűlés elé benyújtott javaslat nem élvezte a szakma támogatását. Talán ebből is okulva járt el a jelenlegi kormány önmegtartóztató módon, és terjesztette be a kodifikációs szerkesztőbizottság javaslatát változatlan formáb an. Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunkban általános volt az egyetértés abban is, hogy a kodifikációs szerkesztőbizottság munkája koherens, rendkívül magas színvonalú, igényes mű, melyről a felszólalók kivétel nélkül az elismerés és a tisztelet legmagasabb fokán nyilatkoztak. A hozzászólásokból megállapíthatóan a bizottság egyetértett azzal, hogy a javaslat a klasszikus értelemben vett magánjog legteljesebb felölelésére vállalkozott. Többen is üdvözölték a családjognak a kódexbe történő beemelését, vagy a t elekkönyvi jog anyagi jogi rendelkezéseinek beépítését. Ugyanakkor vitásnak látszik a társasági jog Ptk.ba történő integrálása. Több hozzászóló kételyét, illetve fenntartását fejezte ki ezzel kapcsolatosan, elsősorban e jogterület változékonyabb jellegére utalva.
