Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
934 különösen akkor jelenthet nehézséget, ha az egyik fél olyan vállalkozás tagja, amelynek tevékenységéért saját javaival is felel. Ezekben az esetekbe n a házastársi vagyonjogi megállapodásnak kiemelt jelentősége lehet. Házassági vagyonjogi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a házastársak között a házassági életközösség tartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn. A javaslat a törvényes házassá gi vagyonjogi rendszerként megtartott házastársi vagyonközösség szabályait a bírói ítélkezésben évtizedek alatt kialakult elvekre építve átveszi a gyakorlatban bevált jogtételeket. A szülői felügyelet szabályai terjedelmileg és tartalmilag is változnak. A javaslat a szülői felügyelet gyakorlása terén a szülők felelősségét helyezi a középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának, aminek korlátja csupán a gyermek kiegyensúlyozott életvitelének biztosítása. A családjog egyéb területein is kise bbnagyobb változásokra kerül sor. A javaslat a bírói ítélkezési gyakorlat eredményeit is figyelembe véve pontosítja a rokontartás, örökbefogadás, illetve gyámság szabályait, illetve elfogadja és részben szabályozási körébe vonja az úgynevezett tényleges e gyüttélésen alapuló olyan családi kapcsolatokat is, mint a mostohaszülőmostohagyermek kapcsolat. A dologi jogi könyv leglényegesebb újítása az új zálogjogi szabályozás. A zálogjog immár átkerül a kötelmi jogból a dologi jogi könyvbe. E lehetőséget kihaszn álva a zálogjog szabályozása áttekinthetőbbé és egységesebbé válik, szerkezetileg is megújul. A szabályok nem a zálogjog egyes fajtáit - kézizálogjog, jelzálogjog - követik, hanem egységesen, a zálogjog különböző létszakaszaihoz - keletkezés, megszűnés, ér vényesítés - kötődve kerülnek megállapításra. Az ekként tagolt szabályozás az általános, valamennyi zálogfajtára irányadó rendelkezéseken felül természetesen tartalmazza a csak egyes zálogfajtákra irányadó speciális szabályokat is. Részben a szerkezeti vál tozásból kifolyólag, részben a gyakorlatban jelentkező problémák okán a javaslat nem a jelenlegi formájában szabályozza az önálló zálogjogot és a vagyont terhelő zálogjogot. A zálogjogi szabályozás rekodifikációjának alapvető célja, hogy a gazdaság szerepl ői könnyebben és kevesebb költséggel juthassanak hitelhez. Ennek érdekében az új szabályozás megkönnyíti a zálogjog alapításának lehetőségét, kiiktatja az adósvédelmet nem szolgáló, de a hitelhez jutás költségeit növelő szabályozási elemeket, hatékonyabbá teszi a zálogjog érvényesítését, biztosítja az adós, a hitelező és a harmadik személyek érdekeinek kiegyensúlyozott védelmét, és megerősíti a hitelbiztosítékokkal kapcsolatos jogalkalmazás kiszámíthatóságát. A hatályos szabályozás szerinti önálló zálogjog megreformálása is a zálogjogi garanciák megerősítését és így az adósok nagyobb, kiegyensúlyozottabb védelmét célozza. További lényeges újítás ezen a területen az ingatlannyilvántartásra vonatkozó anyagi jogi szabályoknak az új Ptk.ba, annak dologi jogi k önyvébe való átemelése. A kötelmi jogi könyv a hatályos szabályozástól eltérően összefoglalja a nemcsak a szerződésekre, hanem valamennyi kötelemkeletkeztető tényállásra irányadó közös kötelmi szabályokat - például elévülés, jogvesztő határidők, többalanyú kötelmek, a kötelmek teljesítésének egyes közös szabályai, kamatbeszámítás. A kötelmi általános szabályoktól különálló rész tartalmazza a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat. Ezek azok a rendelkezések, amelyek a szerződéseken kívül nem igazak má s kötelemfakasztó tények esetében, ugyanakkor valamennyi szerződéstípus esetében számításba jönnek. A javaslat eleget kíván tenni a jogalkalmazásban megjelenő igényeknek is, így az ügyleti képviselet részletesebb szabályozásának, valamint egy eddig jogszab ályban egyáltalán nem rendezett kérdésről, a szerződési pozíció átruházásáról is rendelkezik. A javaslat az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek sorrendjét összhangba kívánja hozni a jogfejlesztést jelentő bírói gyakorlattal, továbbá tisztázni kívánj a, hogy az eredeti állapotot helyreállítani kizárólag természetben lehet, a pénzbeli helyreállítás nem helyreállítás, hanem az a jogalap nélküli gazdagodás elvein alapuló elszámolási helyzetet keletkeztet a felek között. A kötelmi jogi szabályok talán legf ontosabb
