Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
935 változása a szerződésen kívüli deliktuális károkozásért és a szerződésszegéssel kontraktuálisan okozott károkért való felelősség egymástól való elszakítása, a két felelősség egymástól független szabályozása. A kontraktuális felelősség két ponton f og eltérni a deliktuálistól: a szigorúbb kimentés és a megtérítendő károk köre vonatkozásában. A javaslat értelmében tehát a kontraktuális felelősség alóli mentesüléshez a károkozónak azt kell bizonyítania, hogy a szerződésszegés következtében bekövetkezet t kár a szerződéskötéskor nem volt előre látható, és hogy a károkozó ezután sem rendelkezett a szerződésszegés megelőzésére, illetve a kár enyhítésére szolgáló lehetőségekkel. Ennek a változtatásnak az indokát az adja, hogy a piacgazdasági körülmények közö tt egy tudatosan és önként vállalt piaci magatartás megszegését szigorúbban kell megítélni, mint egy véletlenszerű károkozási helyzetet. (9.30) A javaslat az egyes szerződéstípusok szabályozásánál törekszik a diszpozitivitás kifejezett érvényre juttatására , a diszpozitív szabályok világos és tömör megragadására. Új szerződéstípusként többek között megjelenik a közvetítői szerződés, a bizalmi vagyonkezelés, a forgalmazási szerződés, a franchise, a faktoring és a lízing. Utoljára, de nem utolsósorban hadd szó ljak néhány szót az öröklési jogi változásokról. A javaslat nem tartja indokoltnak, hogy mélyrehatóan, minden intézményre kiterjedően változtasson az öröklési jog szabályain. Az átgondolt átalakítás követelményeit támasztják alá mégis azok a társadalmi és gazdasági változások, amelyek Magyarországon az elmúlt évtizedekben lezajlottak. A magántulajdon megnövekedett szerepe következtében a hagyatékok értéke emelkedett, tárgyi összetétele megváltozott. Az öröklési jogi szabályok felülvizsgálata szempontjából a z említettek mellett a családi és demográfiai viszonyokban bekövetkezett változásoknak is jelentősége van. Az öröklési jogi könyv elsősorban a bírói gyakorlat tartós eredményeit kívánja törvényi szintre emelni, így például jogi elismerést nyer a végrendele t értelmezésére irányuló jogtétel. A közjegyzői gyakorlat maradandó tapasztalatai kapcsán a javaslat felülvizsgálta a végrendeletre vonatkozó alakszerűségi feltételeket, és elfogadást nyer házastársak esetén a közös végrendelet érvényességének elismerése i s. Az európai tendenciáknak megfelelően alapjaiban megváltozik a túlélő házastárs törvényes öröklési jogi pozíciója. A házastárs hatályos szabályok szerinti haszonélvezeten alapuló öröklését több szempontból is kritika érte. A hagyatékok összetétele szempo ntjából vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a hagyatékban egyre többször vannak olyan vagyontárgyak, mint bankbetét, üzletrész, értékpapír, amelyeken az állagöröklés és a haszonélvezeti jog párhuzamos öröklésének elismerése nem célszerű. De ugyanez a prob léma, ha a hagyaték gyorsan elhasználódó dolgokból áll. Másrészről az özvegyi jog ellen szólnak a családi viszonyokban bekövetkezett változások is. Egyre gyakrabban fordulnak elő olyan családok, ahol az örökhagyó korábbi házasságából született gyermekei és az újabb házastárs érdekei ütköznek. A kis korkülönbség miatt az állagörökös leszármazók túl sem élik a házastársat. A javaslat változtat a házastárs öröklési jogi helyzetén. Az új szabályok szerint a túlélő házastárs haszonélvezeti joga csak az örökhagyó val közösen lakott lakásra korlátozódik majd, egyébként a gyermekekhez hasonló állagörökösi státus illeti meg, azaz egy gyermekrész. Egy példával szemléltetve ez annyit jelent, hogy egy olyan családban, ahol az örökhagyónak három gyermeke van, és a hagyaté k egy lakásból és egy hétvégi házból áll, a hatályos szabályok alapján a három gyermek örökli a lakást és a hétvégi házat is, egyharmadegyharmad arányban, az örökhagyó házastársának pedig haláláig haszonélvezeti joga lesz mindenen. Következésképp, eltérő megállapodás hiányában, a gyermekeknek hiába van tulajdonjoguk a saját részükön, azzal a házastárs haláláig nem rendelkezhetnek.
