Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
933 jogsértés szankcionálását például a jó hírnév megsértése esetén. További változás, hogy megszű nik a közérdekű bírság intézménye, amely egyébként is teljesen idegen egy kétpólusú magánjogi jogviszonytól. Fontos újítás továbbá, hogy a jövőben normatív törvényi alapja lesz annak, hogy a közszereplőket e minőségükben megillető személyiségi jogi jogvéde lem csekélyebb, mint a közszereplést nem vállalók esetében. A javaslat külön könyvet szán a jogi személyekről szóló szabályozásnak. Ennek a könyvnek a túlnyomó részét a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok és az egyesületekre, alapítványokra, val amint a szövetkezetekre irányadó rendelkezések mellett az új Ptk.ba épülő társasági jogi szabályozás alkotja majd. (9.20) A társasági jog beépítése akként történik, hogy a hatályos társasági jogi szabályozáshoz képest több lesz a diszpozitív normák száma. A gazdasági társaságokról szóló, jelenleg hatályos törvénynek csak a státusjogi része kerül bele az új Ptk. jogi személyekről szóló könyvébe. Így az eljárásjogi, valamint az adó- és számviteli jogi szabályoktól megtisztított anyagi jog az, ami a javaslatb an megjelenik. Ez a változtatás feltételezi, hogy a közkereseti és a betéti társaság is jogi személlyé váljon. Ez az, amit egyébként a társasági jog inkorporálásától függetlenül is szorgalmazott már a szakma, mivel nincs jogi szabályozásbeli, jogképességi indoka a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság fogalma további fenntartásának. Mint már említettem, az eddig önálló törvényben szabályozott családjog anyaga beépül az új Ptk.ba. Ez a módosulás nem csupán a családjog magánjogi hátterének és összefügg éseinek a jelenleginél hangsúlyosabb érvényre juttatását teszi lehetővé, hanem azt is, hogy a családjogi szabályoknak a gyorsan változó társadalmi viszonyokhoz és a nemzetközi elvárásokhoz, elsősorban az Európa Tanács dokumentumaihoz és a strasbourgi Ember i Jogi Bíróság családjogi tárgyú ítélkezési gyakorlatához igazítása is megtörténjék. A családjog szabályainak a polgári törvénykönyvbe való beépítése szükségessé teszi a családjogi könyv élén néhány olyan alapelv megfogalmazását, amelyek kifejezésre juttat ják a családi jogviszonyoknak a javaslat más szabályaiban elsődlegesen szem előtt tartott üzleti élettől való különbözőségét. A családjogi könyv az alaptörvény L) cikkéhez kapcsolódóan kiemelten rendelkezik a házasság és a család védelmének elvéről, és a h atályoshoz képest bővebb tartalommal szól a gyermek érdekének védelméről. Ennek megfelelően a javaslat azon túl, hogy kifejezésre juttatja, hogy minden, gyermekkel kapcsolatos jogviszony elsődleges rendezési szempontja a gyermek érdeke, további tételeket i s alapelvként rögzít. Így például a könyv elején a javaslat kiemelt hangsúllyal fogalmazza meg, hogy a gyermeknek joga van saját családban való nevelkedéshez, és ha ez nem valósítható meg, lehetőség szerint akkor is családi környezetben nevelkedjen. A csal ádjogi könyv rendelkezései közül a házassági vagyonjog változásairól, a kötelező mediáció bevezetéséről és a szülői felügyelet rendelkezéseiről érdemes néhány szót szólni. Lényeges újítása a javaslatnak, hogy előtérbe helyezi a családi jogviták megegyezése n alapuló, kötelező közvetítésen alapuló rendezését. A bírósági eljárástól független, a felek önkéntes részvételén és aktív közreműködésén alapuló mediáció alkalmasnak tűnik a konfliktusok felelős, egyetértő és a későbbi jogvitákat inkább kizáró megoldásár a a bírósági eljárás mellett. A házastársak mind megromlott kapcsolatuk helyrehozatala, mind a házasság felbontásával felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében már a házassági bontóper megindítása előtt igénybe vehetik a közvetítést, de arra a bontóper alatt is sor kerülhet. A mediációnak lényeges szerepe lehet a bontópert követően felmerülő, a gyermeket érintő vitás ügyekben is. Az eddig szűkszavúan rendezett házassági vagyonjog szabályozása lényegesen kibővül. A javaslat a házassá gi vagyonjogi szerződés részletesebb szabályozásával annak megkötésére próbálja ösztönözni a házastársakat. Azok a házastársak, akik ilyen megállapodást kívánnak kötni vagyoni viszonyaik tisztázása érdekében, saját egyéni életviszonyaikhoz igazíthatják a m egállapodás tartalmát. A házasságok jelentős részében nem válik szét a vállalkozói és a családi vagyon, ami
