Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
922 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország kormánya beterjesztette a T/7984. számú törvényjavaslatot az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről. A törvényjavaslat által ános indokolása kimondja, hogy az amszterdami szerződés az Európai Unió céljai közé emelte a szabadság, biztonság és jog térségének létrehozását, és ezzel radikális változások előtt nyitotta meg az utat a nemzetközi bűnügyi együttműködés területén. Miért i s volt erre szükség? - kérdezhetnénk. És erre meg is adja a választ a törvény, hiszen azért volt erre szükség, mert a nemzetközivé vált bűnözés egyre súlyosabb mértékben fenyegeti az államokat. A bűnözéssel szembeni harc, a bűncselekmények megelőzése és fe lderítése, a büntetőeljárások lefolytatása, a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtása hosszú idő óta elképzelhetetlen az államok, illetve azok igazságügyi hatóságainak szoros együttműködése nélkül. (20.40) A nemzetközi bűnügyi együttmű ködésben érvényesülnie kell annak az elvnek, miszerint a bírói határozatok és ítéletek kölcsönös elismerésének kell a büntetőügyekben is az igazságügyi együttműködés alapkövévé válnia. Az úgynevezett hágai program további jogintézmények bevezetését tűzte k i célul, és az egyezmények pontos végrehajtására hívta fel a tagállamok figyelmét. A 2010ben elfogadott stockholmi program a politikai prioritások között említi a jogérvényesülés Európáját, amely szerint meg kell szilárdítani a jog érvényesülésén alapuló európai térséget. A többéves program sikeres végrehajtása érdekében a dokumentum a kölcsönös bizalom eszközét jelöli meg, és meghatározza, hogy az Uniónak folytatnia kell a tagállamok jogrendszere iránti kölcsönös bizalom erősítését. A fentiekhez hozzájáru l, hogy az Európai Unión belül a belső határok megszüntetése, illetve a mozgásszabadsághoz és a lakóhely szabad megválasztásához való jog gyakorlása elkerülhetetlenül azzal jár, hogy nő azon személyek száma, akiket a lakóhelyüktől eltérő tagállamban vonnak büntetőeljárás alá. Az Európai Unióban számos olyan jogi aktus született, amelyek rugalmasabbá teszik a tagállamok közötti ilyen jellegű együttműködést. Az előterjesztésben foglalt törvény elfogadásával Magyarország európai uniós kötelezettségnek tesz ele get azáltal, hogy a büntetőügyekben történő együttműködés területén a kapcsolódó kerethatározatok alapján megalkotja azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülve a tagállamok közötti együttműködést megerősítik és gördüléke nyebbé teszik. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény hatályos rendelkezéseit veszi alapul, kiegészítve azokat a jogalkalmazók előzetesen jelzett gyakorlati tapasztalataival, illetve a tervezetbe beé pítésre került öt olyan kerethatározat és egy olyan határozat is, amelynek az átültetése már esedékessé vált. Az új törvény megalkotása a következő okokból vált szükségessé. Az Európai Unió Tanácsa a következő uniós jogi aktusokat fogadta el. A Tanács 2008 /909/IB kerethatározata a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történt alkalmazásáról szól . A kerethatározat azokat a végrehajtási jogsegély körébe tartozó szabályokat állapítja meg, amelyek alapján a tagállamok kölcsönösen elismerik és végrehajtják a más tagállamokban hozott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó ítéleteket. Azt célozza, hogy javítsa az elítélt személy társadalmi beilleszkedésének az esélyét, elsősorban azáltal, hogy az elítélt az állampolgársága, a lakóhelye vagy egyéb szoros kapcsolata szerinti tagállamban tölti a szabadságvesztés bünt etés időtartamát, és ez a szoros kapcsolat lehet családi, kulturális vagy akár gazdasági jellegű is. A Tanács második határozata, amely a 2008/947/IB kerethatározat, a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és a próbaidőt megállapító határozatokra vonat kozik. A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazást határozza meg. A felfüggesztett büntetésekkel, próbára bocsátásokkal, alternatív szankciókkal és a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolato s határozatok kölcsönös elismerésének és felügyeletének célja az,
