Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
902 Sérült a titkosság, az egyenlőség, az általánosság. A titkosság is sérül, bár azt mondtam, hogy a kormány leváltható és leváltásra is kerülhet, amennyiben megmarad a titkos választás, alapvetően ez még fennáll, azonban látható egy törekvés, hogy bár a belföldi állampolgároknak titkosan, bor ítékban kelljen szavazni, hiszen nehezítsük meg minél jobban a belföldi választópolgárok szavazati lehetőségét és a szavazás leadásának módját, addig a határon túliak levélcsomagban szavaznak. Fölmerül a kérdés teljesen világosan, hogy hogyan garantálható itt a titkosság, a szabad választói akarat, milyen befolyásnak vannak kitéve adott esetben a határon túli magyarok egyegy ilyen, akár közös szavazás esetén is, hogyan garantálható, hogy ez titkosan történik, és azért azt is tegyük hozzá, hogy mégiscsak id egen államok befolyása is érvényesülhet. Így az összes fontos európai és a világ demokráciáját jellemző alapelv megsértésre kerül, és ezek után önök azt állítják, hogy nem sértettek meg egyetlenegy ilyen típusú alapelvet sem. Azt gondolom, rendkívül ciniku s állítás ez ilyen értelemben. Persze, amikor azt mondjuk, hogy a zsák a foltját, hiszen ahhoz a választójogi törvényhez, ami aránytalan választási rendszert hoz létre, manipulált választókerületekkel, azokhoz természetesen logikusan egy olyan választási e ljárási törvény illik, amelyben ez a manipuláció folytatódik. Folytatódik! (19.10) És talán a legfontosabb az, hogy ha jogi érvekről beszélünk, akkor alapvetően azt kell vizsgálni, hiszen államtitkár úr hiányolta azt, hogy nem mondunk jogi érveket, csak po litikai érveket, igen, azt kell tudni megindokolni, hogy az egyik legalapvetőbb állampolgári jog gyakorlásának a korlátozása mennyiben indokolható és mennyiben illik össze ez az önök által összefabrikált alaptörvénnyel. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy a magyar állampolgárok szabad akaratukból semmilyen módon nem korlátozhatók a szavazatuk leadása kapcsán. Nem lehet indokolásképpen felhozni azt, hogy 15 nappal korábban már döntésre kell kényszeríteni az embereket ezzel kapcsolatosan. Az, hogy az alaptörvén y módosítása majd feltételekhez köti a választójog gyakorlását, ettől ez nem válik sem európaivá, se jogállamivá, se racionálissá, ez csak azt jelenti, hogy a gombhoz igazították a kabátot. Így az egyik legalapvetőbb állampolgári jog nagyon súlyos korlátoz ására kerül sor. Az már örömteli tény, hogy abból talán kihátráltak, hiszen az első javaslat arról szólt, hogy már a kampány kezdetekor el kell dönteni, hogy valaki kíváne választani. A 15 nap is nagyon súlyos korlátozás, hiszen a választási kampány hajrá jában fontos események történhetnek a politikai életben. Tehát ez a korlátozás semmiképpen nem indokolt. Kíváncsian várjuk, hogy hogyan fogja kiállni az alkotmányosság próbáját. Aztán még egy olyan újabb érdekes jogintézményt vezetnek be, ami a választójog i törvénynél a győztesnek járó kompenzáció volt, ami a világon sehol nincs. Most is behozták a többes ajánlás típusú jogintézményt, amit nagyon demokratikusnak akarnak láttatni. Teljesen világos, hogy itt semmi másról nincs szó, mint zavarkeltésről, hiszen abban az esetben, hogyha egy választópolgár gyakorlatilag korlátlan számú jelöltet ajánlhat, akkor ez a jelölésiajánlási szándék erősen megkérdőjeleződik. Azt kell mondjam egy futballhasonlattal, hogy nem lehet egyszerre szurkolni a Honvédnak, a Fradinak meg az Újpestnek, vagy a Debrecennek a Diósgyőrnek és a Nyíregyházának. Igen, dönteni kell, választani kell aközött, hogy egy választói akarat kit kíván ajánlani. Érthető persze, hogy önök szívesen vennének egy olyan választást, ahol nagyon sok jelölt van , kevés választóval, és csak fideszes szavazógéppel. Érthető ez a törekvés, ez az álmuk nyilvánvalóan a hatalom megmaradása érdekében önöknek. Lehetőség szerint egy olyan választás, ahol az embereknek nincs kedvük és lehetőségük részt venni a választásokon , úgyis ilyen értelemben csak tehertétel, csak zaklatás az embereknek a politikai szabadságjogukkal való élés. Sokkal egyszerűbb az, ha csak azok mennek szavazni, akiknek tudjuk a politikai hovatartozását, ők majd elintézik ezt a kérdést. És amikor államti tkár úr azt mondta, hogy körülbelül 60 százalékos részvétel volt a korábbi választásokon, hát kíváncsian várjuk, hogy hogyan fog ez majd változni ilyen értelemben. Márpedig azt tudomásul kell venni, hogy ha az emberek elé nehézségeket támasztanak adminiszt ratív úton,
