Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
901 Mondom, remélem, hogy a választás titkos marad, bár ezt az alapelvet sikerült - és erre majd ki fogok térni - részben már feloldaniuk. A fő kritika az önök benyújtott javaslatával kapcsolatban az, hogy semmilyen ész érv, semmilyen racionalitás nem szól a feliratkozásnak nevezett és egyébként a törvényt leginkább jellemző intézmény mellett. Egyébként szeretném mondani, hogy nem szabad leszűkíteni kizárólag a feliratkozásra ezt a vitát, hiszen nagyon sok egyéb negatív h ungarikum található ebben a törvényjavaslatban. Nagyon sok olyan probléma van, amely elfogadhatatlan, de valóban a feliratkozás fémjelzi legjobban, amit az egyszerűség kedvéért önök egy műszóval így neveztek el, valójában egy cenzusról van szó. Sok sebből vérzik ez a javaslat, azonban nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy a részletekről kezdünk el vitatkozni, hiszen azt kell nézni, hogy ennek a törvényjavaslatnak mi a célja, milyen általános jogelveket sért, és hova vezeti a Magyar Köztársaságot egy ilyen törvény elfogadása. Ehhez képest azok a részletek, amikor önök a mozgáskorlátozottak szavazatának leadásáról beszélnek vagy a határon túl dolgozók szavazási lehetőségéről, ezek olyan részletek, amelyek kizárólag figyelemelterelésre alkalmasak. Azt gondolom , hogy az emberiség jogfejlődésének egyik alapvető értéke lett a szabad, egyenlő, általános, titkos választójog. Kitérnék egy mondatban arra, hogy természetesen a baloldali progressziónak ebben történelmi sikere volt, hogy ezt el lehessen érni, önök most m égis visszaindulnak a múltba, hiszen gyakorlatilag minden alapelvet sértenek. Nehéz volt megállni, hogy komolyan vegyük azt, amit államtitkár úr mondott, amikor azt mondta, hogy ezek az alapelvek nem sérülnek. Valamennyi alapelv sérül, minden alapvető alap elvet sért ez az eljárási javaslatuk. Már maga a választójogi törvény is sértette egyébként ezeket. Nézzük, hogy ezek közül az alapelvek közül hogy és miként sikerült sárba tiporniuk a hosszú jogfejlődés vívmányait! Az általános választójoggal kapcsolatosa n: azok a nemzetközi példák, amelyekről beszélnek, először is nincsenek úgy. Az angolszász államokban nem létező névjegyzékek indokolják egyébként azt, hogy legyen feliratkozás. Összességében a Magyar Köztársaságban egy nagyon jól működő névjegyzék van, ki állta az idő próbáját, kiállt soksok választást. Önök is ez alapján a névjegyzék alapján győztek valamilyen félreérthető és komikus helyzetben kétharmaddal, hiszen ezt bizonyították az ilyen törvénykezésükkel. Azt szeretném mondani, hogy ez a névjegyzék a lkalmas lenne még soksok választás lebonyolítására, semmilyen szükség nem lenne erre az intézményre. Felnőtt magyar állampolgárok el tudják dönteni, hogy kívánnake majd a választás napján elmenni, nincs szükség semmilyen korábbi adminisztratív döntésre. Durva és értelmetlen beavatkozás szabad állampolgárok döntési szabadságába. A nemzetközi példák hamisak, ebben a formában sehol nincs ilyen intézmény; sehol a világon, ezt itt hozzák létre, azért egy kétségbeesett kísérletként. Szeretném elmondani, hogy 19 45ben Berlin felmentése sem sikerült, így nem sikerülhet ez a kétségbeesett kísérlet sem az önök részéről. Aztán nézzük a választójog egyenlőségét, amiről sokat beszéltek. Szeretném mondani, hogy bár a Magyar Szocialista Párt alapvetően nem ért egyet azza l, hogy a határon túliak beleszólhassanak a Magyar Köztársaság döntéshozatalába, bár a kettős állampolgárságot támogattuk és elkötelezettek vagyunk a határon túli magyarság sorsa iránt, de ha már önök úgy döntöttek, hogy szavazhassanak, akkor rendkívül mél tánytalan és igazságtalan megoldás, hogy a belföldön lakó állampolgárok szavazata kettőt, a nemzetiségieké, mondjuk azt, hogy másfelet, és a határon túliaké egyet ér. Önök szerint ez az egyenlő. Sajnos, az önök igazságérzetét és az önök jogfelfogását híven tükrözi ez az álláspont. Azt javasoljuk, hogy gondolják végig, hogy hova vezet az, amikor állampolgár és állampolgár másmás szavazatot adhat le ilyen értelemben. Hamis az az indoklás, amit önök állítanak, hogy a határon túliak esetében legalább listás sz avazatuk lehessen. Ha önök valóban akarták volna, hogy egyenlő mértékben szólhassanak bele a közügyekbe, akkor igenis megteremthették volna annak a lehetőségét, hogy a határon túli szavazatok is azonos értékűek legyenek.
