Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSÓTI GYÖRGY, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZAKÁCS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
897 központilag folyamatosan vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni a javaslat szerint, ha ezt a parlament így elfogadja. Szavazóköri névjegyzék az adott választásra a kitűzés kor fog elkészülni. Tehát lesz elég idő az esetleges hibák vagy téves adatok kiszűrésére. A központi és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján . Ez is fontos, hogy a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása pontos és folyamatos legyen. Az elmúlt választások során volt olyan eset, amikor büntetésvégrehajtási intézetbe mentek el a választási szervek tagjai, és ott pontosan kell tudni, hogy ki az, aki esetleg még csak előzetes fogva tartásban van, és ki az, akit jogerősen eltiltottak a közügyek gyakorlásától, tehát hogy kinek van szavazati joga és kinek nincs. Azt gondolom, hogy ez egy fontos része a választások tisztaságának is. Az is elhangzo tt, hogy megújulnak a választási szervek is. Elnevezésében az Országos Választási Bizottság, ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, akkor Nemzeti Választási Bizottsággá alakul át, és az egyéb ilyen közjogi tisztséget betöltő, a parlament által válas ztott tisztségviselők mandátumához hasonlóan, tehát ahhoz igazítva ez is kilencévessé válik a következő időszakban. Azt gondolom, hogy ha következetesen tartjuk magunkat ahhoz, hogy a parlament által megválasztott különböző szervezetek tisztségviselőinél a zonos időtartamot jelöljünk meg a megbízatás időtartamára, akkor ebben az esetben a nemzeti választási bizottság hét tagjának, akinek kilenc évre szól, a megbízását is igazítani kell. Az is természetes, ez nem változik, hogy a jelölő szervezetek, a parlame ntben frakcióval rendelkező pártok is egyegy megbízottat küldhetnek a Nemzeti Választási Bizottságba. A bizottság munkáját a Nemzeti Választási Központ fogja segíteni operatív lebonyolító szervezetként. Azt gondolom, hogy itt sincs jelentős változás. A fe ladatok valószínűleg növekednek, hiszen a választópolgárok kiértesítése, regisztráció, egyéb dolgok talán több munkatársat igényelnek, de mindenképpen célszerű, és a javaslat így is fogalmazza meg, hogy a Nemzeti Választási Központ autonóm államigazgatási szervként működjön. Már említettem a felszólalásom elején a szavazócédulákkal történő rendszeres visszaéléseket. Azt gondolom, hogy a szavazócédulagyűjtés mindenképp egy olyan Achillessarka volt az egész magyar választási eljárási rendszernek, amit ki ke llett küszöbölni. Az új rendszer azért, hogy ne legyen komolytalan, és ne lehessen bárki jelölt, előírja a javaslatban, hogy az országgyűlési választásokon a jelöltnek kétszáz ajánlás szükséges, amelyet egy aláíróíven kell összegyűjteni, az európai parlame nti választásokon pedig ötezer ajánlás szükséges. Az ajánlóív adattartalmára és szabályozására, megsemmisítésére, kezelésére vonatkozó szabályok rendkívül részletesek a törvényben. Azt gondolom, hogy ezek elég garanciát nyújtanak arra, hogy az állampolgáro k személyes adataival azok a visszaélési lehetőségek, amelyek megadattak az ajánlószelvénnyel - hiszen ott még a személyi számot is fel kellett tüntetni, tehát azok a szervezetek, akik egy érvényes ajánlószelvényt begyűjtöttek, nemcsak az állampolgár nevét , lakcímét tudhatták meg, hanem a személyi számát is, ami tudjuk, hogy annyira kényes dolog, hogy egyéb állami nyilvántartási rendszerrel nem is köthető össze , ezek így megszűnnek. Szerintem a legörömtelibb, és minden nemzetben gondolkodó honfitársunk sz ámára jó hír, hogy 2014ben első alkalommal lesz lehetséges, hogy az országgyűlési választásokon a külföldön élő honfitársaink is részt vehessenek. Eddig is volt erre lehetőség, főleg a külképviseleten dolgozók vagy annak a látókörébe tartozók részére, hog y a külképviseleteken adjanak le szavazatot, de tudjuk jól, hogy ezek nagyon szerény számban jelentek meg. Egyegy választókerületben egy szavazókör lett kijelölve, ahova be kellett tenni a külföldön leadott szavazatokat, s abban a szavazókörben csak akkor lehetett eredményt hirdetni, amikor ezeknek a megszámlálása megtörtént. Ez most jelentősen változik, s a külhoni magyarság a szavazati jogával levélszavazás útján is élhet, postai úton küldheti meg vagy a külképviseleten leadhatja, úgyhogy azt gondolom, h ogy ebben is egy jelentős előrehaladást értünk el.
