Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSÓTI GYÖRGY, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZAKÁCS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
898 Elhangzott az előttem felszólalóknál, hogy a javaslat kiemelten foglalkozik valóban egy olyan népességcsoporttal, amely amúgy is hátrányokkal él az országban, ezek a különböző fogyatékkal élő honfitársaink . Eddig jelentős nehézségbe ütközött az ő részvételük a szavazáson. A javaslat, ahogy itt elhangzott, a vakok számára Brailleírással, mozgássérültek számára akadálymentes szavazókör kialakításával, a siket és nagyothallók számára pedig az ő egyéni igényei knek megfelelő módon a szavazás természetesen segítővel megtörténik; és így az egyébként szavazati joggal rendelkező, de valamilyen fokban értelmi sérültek számára is, biztos vagyok benne, hogy ezzel, ha ezt így elfogadja az Országgyűlés, egy komoly adóssá gunkat törlesztjük a fogyatékkal élő embertársaink irányában. Az általános rész talán legfontosabb részei azok az alapelvek, amelyeket a törvényjavaslat megfogalmaz, mármint hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvását. Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb célja a törvénynek, hogy az állampolgárok részére, a jelölő szervezetek részére, a választáson részt vevő jelöltek számára is megkérdőjelezhetetlen legyen a választás tisztasága. F ontos az önkéntes részvétel a választási eljárásban. Itt már említettem, hogy a szocialisták egy kötelező választási részvétel irányában gondolkodtak, egy ilyen jellegű javaslatot hoztak a közvélemény tudomására. Nem titok, hogy a Fidesz ezzel nem ért egye t. Nem gondoljuk úgy, hogy azokat az állampolgártársainkat, azokat a választópolgárokat, akik egyébként nem kívánnak részt venni választási eljárásban, a választásokon, szankciókkal, pénzbüntetéssel, egyéb szankcióval arra kényszerítsük, hogy mégis eljöjje nek. Volt erre példa a szocializmusban. A történelmi áttekintés során adott 99 százalékos részvételt nyilván csak úgy lehetett elérni, hogy valamilyen módon presszionálták az adott körzetben lévő választópolgárokat, és aki nem akart, az is leadta a szavaza tát, nehogy valami baja essen neki - munkahelyét elveszítse - vagy a családjának. (18.50) Fontos alapelv az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között. Azt gondolom, ezt is biztosítja az új eljárási törvény, hiszen azzal, hogy jelentősen lec sökkent a jelöléshez szükséges ajánlások száma, országgyűlési választás esetében 750ről 200ra, ez a kisebb szervezetek vagy az egyéni jelöltek esélyeit növeli - az a vád, ami az elmúlt 101216 év során elhangzott, hogy tulajdonképpen a rendszer a nagy p olitikai szervezeteknek kedvez, és a kicsik előtt lezárja a részvétel lehetőségét vagy jelentős nehézségeket hoz eléjük , ez is megvalósul. A fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítéséről már beszéltem, de ez is fontos alapelv. A j óhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, hát ez a legnehezebb kérdés talán, hiszen tudjuk, hogy olyan jogi szabályozást, amelyet, ha valaki nagyon meg akar kerülni, és nagyon ki akar játszani, nagyon nehéz hozni. Ez egy kérdés, én azt gondolom, ebben egy társadalmi összefogásra van szükség mind a jelölő szervezetek, mind a jelöltek, mind a választási eljárásban részt vevő szervezetek és az állampolgárok között, hiszen ha a választás tisztaságát meg akarjuk óvni, akkor ez egy nagyon fontos alapelv. A válas ztási eljárás nyilvánossága pedig az utolsó olyan alapelv, ami - azt gondolom - megint csak a választások tisztaságát és a jóhiszemű joggyakorlást erősíti. Bárki - és itt a nemzetközi megfigyelők, akik szintén szerepelnek a törvényjavaslatban, itt talán se nki nem említette, de az ő lehetőségük is szerepel a választási eljárás során , bármelyik magyar állampolgár, külföldi megfigyelő, külképviseleti megfigyelő élhet ezekkel a jogokkal. Ha már itt vagyunk, akkor hadd említsem meg a nemzetközi megfigyelőt, ez a törvényjavaslat elején szerepel. Ez mindig kényes kérdés volt, hogy mennyire szólhatnak bele egy adott ország választásába a külföldiek, természetesen EBESZmegfigyelők vannak, magyar állampolgárok is részt vesznek EBESZmegfigyelőként külföldi választá sokon. Nagyon helyes, hiszen így lehet igazán a külföld felé is prezentálni azt, hogy milyen egy adott választás, megelőzendő akár azt is, hogy a választásokon nem olyan eredményt elért szervezetek, de megfelelő nemzetközi kapcsolattal rendelkezve elmenjen ek, és akár az ország jó hírét is megpróbálják befeketíteni. Erre az elmúlt
