Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSÓTI GYÖRGY, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZAKÁCS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
896 A választási eljárásról szóló törvényjavaslat előtt talán egy pici történelmi visszatekintést is engedjenek meg nekem. Nem szeretnék nagyon messzire visszamenn i, de köztudott, hogy mondjuk, a Kádárrendszertől kezdve, amikor a Hazafias Népfront egyetlen jelöltjére lehetett egy adott választókörzetben szavazni, és az akkori jelentések szerint a választásra jogosultak 9597, volt, amikor 99 százalékos részvételéve l választották meg az adott országgyűlési képviselőt, egészen odáig, amikor a rendszerváltoztatás után a demokratikus intézményrendszerrel párhuzamosan a választások is szabad választásokká váltak, természetesen mint minden ilyen választást, annak eljárásá t is le kellett szabályozni. Az elmúlt 20 évben még az 1997. évi C. törvény is, ami pillanatnyilag is hatályos, jó pár olyan alkalmat adott a választási eljárások során, vagy a szabályozás hiányossága, nem egyértelműsége vagy akár a kiskapuk megléte okán, amely folyamatosan minden választásnál problémát jelentett, vitára adott okot, hogy csak említsem a láncszavazás lehetőségét vagy az ajánlószelvényekkel való visszaélést, azok megvásárlását. Ugye, mindenki emlékszik a 2006os és 2010es választásokra, amik or szabad demokrata jelöltekről bizonyosodott be, hogy pénzért próbáltak ajánlószelvényt vásárolni, és lehetne hosszan sorolni ezeket a problémákat. Azt gondolom, az előttünk fekvő törvényjavaslat megpróbálja a korábbi évek és választások eljárásának ilyen jellegű hibáit kezelni. Alapvetően államtitkár asszony is és Lázár János képviselőtársunk is előterjesztőként elmondta, hogy a törvény - ami 351 szakaszból áll, tehát egy elég terjedelmes joganyag - nagy része átvette azokat az eljárási szabályokat, amely ekről egyébként az elmúlt 20 év alatt bebizonyosodott, hogy megfelelőek, amelyeken nem kell változtatni, és ott tesz lesz új változtatási javaslatot a parlament asztalára, ahol úgy tűnik, hogy szükséges ezeket megtenni. Hogy kell az új választási eljárásró l szóló törvény, azt gondolom, nemcsak Lázár János előadásából derült ki, hanem Magyarország Alaptörvénye okán kellett erre rátérni. Azt gondolom, hogy a politikában részt vevő szervezetek is efelé mozdultak, hiszen amikor kiderült, hogy a parlament elé ke rül egy ilyen anyag, akkor ellenzéki pártok is tettek javaslatot. Nevezetesen a szocialisták, ugye, a kötelező választás lehetőségét vetették fel és javasolták, a Jobbik pedig egy műveltségi cenzus bevezetését javasolta. Azaz mindannyian, akik ebben a köze gben mozgunk, éreztük, hogy az 1997. évi C. törvényen változtatni kell, bár végül is alapvetően az eddigi választások demokratikusak és kifogástalanok voltak, az Európai Unió vagy más szervezetek általi kifogásolhatóságának megakadályozását eredményesen vé gezte el. El kell mondani, hogy a választási eljárásról szóló törvény, a 351 szakasz, továbbra is egy önálló eljárási törvény, a törvény általános és különös részre tagozódik, annak megfelelően, hogy az általános rész tartalmazza a közjogi választá sokra alkalmazandó közös szabályokat, míg a különös része az egyes választástípusok különböző, a közöstől eltérő vagy kiegészítő szabályait. Azt gondolom, hogy ez a jogtechnikai kodifikációs módszer abszolút megfelel a modern jogalkotási elveknek, áttekint hetőbbé, egyszerűbbé teszi a választási eljárásról szóló törvényt a jogalkalmazók részére, az állampolgárok részére és a jelölő szervezetek vagy a jelöltek részére is. A választási feliratkozásról, azt gondolom, nagyon dinamikusan, retorikai színességgel L ázár János képviselőtársam az előterjesztői expozéban elmondott mindent, ami ezzel kapcsolatban elmondható, talán a legnagyobb vita is ezen a passzuson van. Hozzá kell tenni, hogy a 351 szakaszból, ha jól emlékszem, 4 vagy 5 paragrafuson keresztül taglalja a törvény, tehát terjedelmében kis terjedelmű a törvényen belül. (18.40) De hát nyilván épp az a szép benne, hogy ahány politikai erő van a parlamentben, az talán mind másként és másként látja. Nem akarom újra elmondani az érveket, amit a külföldön élő, v álasztójoggal rendelkező magyar állampolgárok és a hazaiak viszonylatában mondtam, gondolom, a vitában erről még úgyis sok szó fog esni. Talán legalább ilyen fontos szerintem - és itt nem nagyon hangzott el, talán az előterjesztői expozéban is államtitkár asszony tért ki rá , hogy a választójogi névjegyzékben szereplők adatait
