Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
880 Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni, felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnake válaszolni a vitában elhangzottakra. Szakács képviselő úr jelzi az előterjesztők nevében, hogy most nem. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a köve tkező ülésünkön kerül sor. A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának a m egkezdése. Lázár János, Kósa Lajos, Varga István, Patay Vilmos, Bábiné Szottfried Gabriella, Csóti György, Vitányi István, Ékes Ilona, Wittner Mária, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Gulyás Gergely, Csizi Péter, Ágh Péter, Fidesz, és Vejkey Imre, KDNP, képv iselők önálló indítványát T/8405. számon megismerhették. Tájékoztatom önöket, hogy a mai napon az expozéra, a bizottsági többségi és kisebbségi véleményekre, valamint a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. További képviselői felszólalá sokra a vita folyatatásban lesz majd lehetőség. Most az előterjesztői expozé következik, megadom a szót Lázár János államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 40 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont el őadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy a vitát követve az volt a benyomásom, hogy az alaptörvény módosítása kapcsán, ami a választási eljárással nyilvánvalóan összefüggésben van, a vita komoly barokkos kitérőket tett, és időnként érzelmektől túlfűtött formában, de lényegében a választási eljárásról szóló törvény vitáját is lefolytatta az Országgyűlés, ezért két út áll előttem: vagy 40 percben kellőképpen fölajzom ellenzéki ké pviselőtársaimat, és egy újabb hosszabb vita fog kialakulni, vagy pedig megpróbálok részben az eddig elhangzottakhoz kapcsolódni, és inkább szakmai dimenzióba próbálom terelni, és egy választási eljárási törvényhez méltó formában gondolkodtatni és korrekt vitára biztatni képviselőtársaimat. Én ezt az utóbbi lehetőséget próbálom megragadni, és a valóban túlzásoktól nem mentes, érzelemkitörésektől sem mentes előbbi napirendi ponthoz csak részben kapcsolódnék. Mint önök előtt pontosan ismert, képviselőtársaim, az Országgyűlés 2011 decemberében fogadta el a választási törvényt - ez a 2011. évi CCIII. törvényünk , amely tartalmi értelemben minden nyitott kérdést rendez, ami a mostani vitát illeti. Nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogy az anyagi jogi kérdések eldöntik nyilvánvalóan az eljárással kapcsolatos fő vonalakat is. A jogalkotónak, a törvényhozásnak fontos kötelezettsége, hogy megalkossa a választási eljárásról szóló törvényt, de ezt annak tudatában kell tennie, hogy a választási törvény már lényegében minden érdemi kérdést eldöntött. Meghatározta azt, hogy Magyarországon a legalapvetőbb jogok egyikével, a választáshoz való joggal hogyan élhetnek a választópolgárok, milyen választási rendszere lesz az országnak. Abból pedig, hogy milyen választási rendsz ere lesz az országnak, következik nagyjából, hogy milyen eljárási megoldások alkalmazhatók. Érdekes volt az előbbi vita abból a szempontból - ha megengedi, elnök úr, időnként visszahivatkozok az elhangzottakra, érdekes volt a vita abból a szempontból , ho gy én az új típusú megoldások kapcsán valódi, akár nemzetközi példákkal vagy nemzetközi egyezményekkel megtámasztott jogi ellenérvet arra nézve, hogy miért ne lehetne új típusú megoldásokat alkalmazni az általános, egyenlő és titkos választójog alkalmazása kapcsán, érdemi érvet nem hallottam. Sok mindent hallottunk, a magyarországi cigányság választójogának egészen megdöbbentő korlátozásától
