Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
851 a politikai közösségben mindenre, így például meg szerzett tudásra tekintet nélkül mindenki egyenjogúan részt vehessen, és természetesen egyenlő eséllyel jusson hozzá az alapvető politikai információkhoz. Éppen ezért az LMP elvből ellenez minden olyan adminisztratív akadályt, ami lehetőséget teremthet arr a, hogy különböző választói csoportokat megfosszon attól a lehetőségtől, hogy a politikai részvétel jogát gyakorolják. Szembe kell azzal néznünk, és ez egy nagy tehertétele az elmúlt 20 év magyar demokráciájának, a magyar társadalomfejlődésnek, hogy nagyon kevés olyan ország van a világon, amelynek olyan végletes módon depolitizált lenne a társadalma, ahol ennyire atomizált, szétvert lenne a társadalom, mint Magyarországon. Ebből az is következik, hogy miközben minden országban vannak bizonytalan választók, a bizonytalan választó egy szerencsésebb országban tudja azt, hogy el fog menni szavazni, legfeljebb nem tudja eldönteni még, hogy kire. Magyarországon két héttel a választás előtt jó eséllyel az a választópolgár, aki egyébként lehet, hogy majd elmegy vok solni, egyszerűen kidobja a szemeteskosárba a különböző értesítést, egész egyszerűen azért, mert Magyarországnak sajnos - és ez az elmúlt 20 év politikai elitjének is egy óriási felelőssége - annak van kultúrája, hogy undorodjon a magyar ember a politikátó l, magyarul, a közügyek intézésétől. Önök, tisztelt kétharmados többség, erre a politikaundorra játszanak rá. Eközben pedig az lenne a parlament felelőssége, és elsősorban annak a kétharmados többségnek a felelőssége, amely azzal szerezte meg a hatalmat, h ogy helyre kívánja állítani a politika becsületét, mi is ezért jöttünk ebbe az Országgyűlésbe, hogy minden olyan gátat és akadályt elhárítsunk az emberek elől, ami egyébként éppen az állampolgári részvételt tehetné egy nemes magatartássá. Mi azon vagyunk, mi azért jöttünk a Magyar Országgyűlésbe, hogy olyan viszonyokat alakítsunk ki, amely megváltoztatja a magyar emberek felfogását a politikáról. (15.20) Az lenne a feladata a parlamentnek, hogy egy olyan politikát érvényesítsen, egy olyan jogszabályi környe zetet alakítson ki, olyan ösztönzőket vezessen be, ami megváltoztatja ezt a nagyon torz viszonyt, a magyar polgároknak ezt a nagyon torz viszonyát a politikához. Ideigóráig lehet az aktuális hatalom érdekelt a politikai apátiában, a politikai undorban, er re a korábbi kormányok is rájátszottak, és rájátszott a Kádárrendszer is, de ennek az árát mindannyian meg fogjuk fizetni. Egy olyan országban, ahol büszkélkedni lehet azzal, hogy valakit nem érdekel a politika, s elfordul a közélettől, egy olyan országba n a jogkövetés szintje is rendkívül alacsony, egy olyan országban semelyik hatalom nem számíthat adott esetben az állampolgári lojalitásra. Egy olyan országban, ahol azzal lehet politikai sikereket elérni, hogy bátran számíthat a hatalom arra, hogy az embe rek hányingert kapnak a politikától és a politikusoktól, egy ilyen országot az emberek nem éreznek a magukénak, egy ilyen országban az emberek a közösségeket nem érzik a magukénak, és gyakorlatilag a politikai közösséget így ki lehet üresíteni. Egy olyan o rszágban, ahol az állampolgári tudatosságnak része az, hogy van felelősségem a közügyekért, van felelősségem a politikai cselekvésért, egészen másként hangozna egy ilyen ötlet, mint az előzetes regisztráció intézménye, feltéve, hogyha egyébként más szempon tok alapján indokolt. Magyarországon, a magyar politikai kultúrában egy ilyen intézmény semmi mást nem jelent, mint hogy a hatalom egész egyszerűen lemond azokról a választókról, akik egy súlyos, több évtizedes, vagy éppen évszázados tehertétel miatt egyéb ként is undorral tekintenek az egész politikai elitre. Tehát a kérdés súlyosabb, mint egy alkotmányjogi vita vagy egy egyszerű adminisztratív okoskodás kormánypárt és ellenzék részéről, a valódi kérdés az, hogy a politikai elit, a mai parlament hogyan visz onyul a magyar társadalom egyik legsúlyosabb tehertételéhez, hogy ma Magyarországon azzal lehet büszkélkedni, hogyha valakit nem érdekel a politikai közösség sorsa. Hogyan tudnak önök egy összetartó nemzetben gondolkodni úgy, hogy eközben pedig nem azokat a politikai intézményeket és eszközöket segítik, amik átélhetővé teszik a magyar emberek számára a demokráciát, hanem olyan intézményeket próbálnak beilleszteni ebbe a rendszerbe, amik nemcsak
