Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
844 ez leginkább őket sújtja. 16 éves korára a teljes lakosság 96 százaléka tudja elvégezni az általános iskolát, míg a cigányságnak csak a 63 százaléka. Egyébként a cigány nők körében még inkább lesújtó ez az arány, hiszen a cigány nő k 10 százalékkal kevesebb része tudja elvégezni az alapfokú iskolát, mint a férfiak esetében. Összességében azt tudom elmondani, hogy az előzetes regisztrációval kapcsolatban felhozott érveik mind hazugságok, önmagában egyik sem hoz előrelépést, önmagában egyik sem teszi kötelezővé azt, hogy az előzetes regisztrációt bevezessék, nem lesz rövid kampány, nem lesz olcsó kampány, amit ígértek, az egyfordulós választás is csak papíron fog létezni, annyit viszont elérhetünk vele, hogy programközpontú kampány hely ett mozgósító központú kampány lesz, ami semmiképp nem kedvez a magyar demokrácia minőségének. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbi k képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. GYÜRE CSABA , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkeztünk ide is, az alaptörvény második második módosításához. A múlt héten vo lt az alaptörvény első második módosítása, ezen a héten pedig a második második módosítást tárgyaljuk. Annak idején, amikor az alaptörvény megszületett, volt egy alkotmányelőkészítő bizottság, és nemzetközi tapasztalatokat is igyekezett szerezni mind ez a bizottság, mind az alkotmányügyi bizottság annak érdekében, hogy mi szükséges egy új alkotmány elkészítéséhez, mik a legfontosabb szempontok. S azt kérték mindenütt, az alkotmányügyi bizottság akkori elnökét is arra figyelmeztették, hogy lehetőleg egy oly an alkotmány jöjjön létre, amely széles körű, amelyet az ellenzék is támogat minél szélesebb körben, és példaként hozták fel nekünk a spanyol alkotmányt, amely esetében csak egyetlenegy ellenzéki politikus tartózkodott, mindenki más megszavazta, és ez az a lkotmány, ez az alaptörvény immáron két évtizede jól működik, azóta még nem kellett módosítani. Még emlékszem arra, amikor a kormány előterjesztette ezt az alaptörvényt, akkor volt ennek egy olyan kitétele, hogy ne lehessen módosítani, mert annyira jó ez a z alaptörvény, hogy nem szükséges, hogy módosításra kerüljön. Ezért egy olyan különleges szabályt hoztak, ami szerintem egyedülálló az európai jogtörténetben, hogy ezt ne lehessen egy cikluson belül módosítani, hanem ha két egymást követő cikluson belül a két különböző parlament ugyanazt a döntést kétharmados arányban jóváhagyja, csak akkor lehessen módosítani. S azt is hallottuk itt a kétharmados többségtől, hogy ez az alaptörvény már csak ilyen lesz, ezt nyugodtan fel lehet vállalni, évtizedekig nem lesz majd hozzányúlva, mert teljesen tökéletes. Itt hallottunk már mindenféle megfogalmazást, az MSZP soraiból például azt hallottuk, hogy egy kibővített frakcióülésen született meg ez az alaptörvény. Ezt mi is a magunk részéről és gondolom, hogy a kétharmados többség is messze visszautasítja, mert azért csak itt született, igaz, voltak olyanok, akik bojkottálták és nem vettek részt a munkában, hanem inkább elmentek máshova, nyilván mert volt jobb dolguk. Tehát nem frakcióülésen született, de azt is le kell szög eznünk, hogy ebben más párt nem vett részt, és nem emiatt, hanem a saját tévedések, a saját hibák miatt kell módosítani. Persze, mi ezt megmondtuk annak idején, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom két alkalommal, egyszer az előkészítő szakaszban, majd p edig a parlamenti szakaszban körülbelül ötvenötven módosító indítványt csatolt hozzá, ám ez lesöprésre került. Mások viszont még módosítót sem adtak be, vagy adtak be, de az is lesöprésre került. Mi akkor kimondtuk, hogy ez egy párturalmi alkotmány, ez egy párturalmi alaptörvény, és lám, itt visszajönnek azok a problémák, hogy már harmadik alkalommal kerül ide az Országgyűlés asztalára. (Dr. Schiffer András: Második.) Harmadik, mert már volt egy el ső első, egy első második
