Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
843 (14.40) Beszéltek itt sok olyan csoportról, amelyek miatt indokolttá a karják tenni az előzetes regisztrációt, csak ezek is több esetben ellentétesek más kormánypárti politikusok vagy a miniszterelnök nyilatkozataival. Például a hosszabb távon külföldön munkát vállaló személyekről beszélnek, akikről Selmeczi Gabriella, a Fide sz szóvivője, de maga Orbán Viktor is azt mondta, hogy egykét éven belül tömegesen haza fognak térni, és nincsenek is olyan magyar állampolgárok, akik hosszabb távú letelepedést terveznének külföldön. Ez tehát az ifjúságpolitikai és az emigrációs politiká jukban hangoztatott más érveikkel ellentétes. Az, hogy a népességnyilvántartó nem alkalmas arra, és nem működik hatékonyan a választási regisztráció, illetve a választási névjegyzék kialakítása során, az lehet egy komoly és megfontolandó érv - Kósa Lajos ezt el is mondta , de ha a népességnyilvántartó nem működik jól, akkor nem az a megoldás, hogy egy hasonló rendszert létrehozunk, amelyik egyébként ugyanazokkal a problémákkal fog szembesülni, amikkel a népességnyilvántartó is szembesül, hiszen továbbra sem fogjuk tudni az értesítési címét annak, aki nem az állandóan bejelentett lakcímén tartózkodik huzamosabb ideig. Teljesen mindegy, hogy regisztrációval vagy a népességnyilvántartó adataival próbáljuk meg ezt a problémát kezelni, mert egyikkel sem lehe t, illetve lehet, csak akkor a népességnyilvántartót kellene hatékonyabban működtetni ahhoz, hogy ezek az adatok rendelkezésre álljanak. Ennek egyébként megvannak a törvényi feltételei, ahogy azt itt korábban már hallhattuk. Azt, hogy a választópolgárokat egységesen kellene kezelni, álláspontunk szerint leginkább az az érv dönti meg, hogy nem is ugyanannyi a szavazati joguk. Míg a határon túli magyaroknak egy szavazatuk van, hiszen csak listára szavaznak, addig a csonka országi lakcímmel rendelkező állampo lgárok egyéni jelöltekre és listára szavaznak. Ez a különbségtétel a szavazati jogban indokolt, de ez is mutatja, hogy ha a szavazati jogban különbséget lehet tenni, akkor az eljárásban is lehet különbséget tenni. Az bürokráciát növelő intézkedés a Fidesz részéről az előzetes regisztráció, ugyanis értesítik a választópolgárokat egyszer, majd másodszor is értesítik őket novemberben arról, hogy felvettéke őket a névjegyzékbe, vagy történte valami probléma. A legfontosabb különbség a Jobbik javaslata, az ala pfokú iskolai végzettséghez kötés és az előzetes regisztráció között egy igen komoly választási visszaélésnek a megszüntetésében áll. Az előzetes regisztráció ugyanis a kormánypárti nyilatkozatokkal ellentétben nem képes megszüntetni azt a csalási gyakorla tot, hogy az alulképzett, iskolázatlan, épp ezért szegénységben élő, többségében cigány lakosságot valamilyen nagyon kevés anyagi juttatás ellenében elviszik szavazni a választások napján, és ilyen módon megvásárolják a szavazatukat. Ez bevett gyakorlat Ma gyarországon. A Magyar Televízió forgatócsoportja 2010ben Ózdon készített egy ilyen felvételt, ahol egy arcát eltakaró cigány férfi beszél arról, hogy az ózdi Fidesz neki, arlói cigánynak milyen juttatásokat ajánlott fel a szavazatáért cserébe. Ez egy 1 p erc 22 másodperces videó, amely megtekinthető a YouTube videómegosztó portálon. Ezt a visszaélési lehetőséget az előzetes regisztráció egyáltalán nem küszöböli ki; az valóban igaz, hogy megnehezíti, de nem küszöböli ki. A választójog alapfokú iskolai végze ttséghez kötése azonban olyan megoldás lenne, amellyel kiszűrhetnénk, hogy az alacsony keresetű vagy munkanélküliségben élő emberek ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek. Ezzel kapcsolatban emlékeztetném önöket arra, hogy éppen a Fidesz egyik első jav aslata volt ebben a ciklusban, hogy a jogosítvány megszerzését alapfokú iskolai végzettséghez kötötte. Ez alapján úgy gondoljuk, hogy ez nem idegen az önök gondolkodásától és attól a gyakorlattól sem, amit a jogalkotásban folytatnak. Felelős döntést ugyani s csak azok tudnak hozni az ország sorsáról, a politikában a pártokról, akik legalább írniolvasni tudnak, illetve olyan alapvető információk, olyan tudás birtokában vannak, hogy képesek eldönteni és egyáltalán különbséget tenni a pártok között. Ha megnézz ük, hogy milyen az alapfokú iskolai végzettséget szerzők aránya, akkor azt látjuk, hogy 1415 éves korban, tehát a normál korban a teljes lakosság 81 százaléka el tudja végezni az általános iskolát, míg a cigányság körében ez az arány mindössze 31 százalék . Ebből is látszik, hogy
