Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
833 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja jelezte, hogy két felszólaló ismerteti a frakció álláspontját, mindösszesen 30 perces időkeretben. Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak. DR. HARANGOZÓ TAMÁS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kivételes percek, kivételes óráknak lehetünk tanúi, r észesei. Annyira kivételes és nagy ívű, hogy ma már másodszorra kezdünk parlamenti vitát az alaptörvény második módosításáról - vagy a harmadikról, vagy lehet, hogy mégis a másodikról. Pokolba a részletekkel, mondhatná a művelt fideszes politikus, csak hát pontosan ez az a minősíthetetlenül igénytelen hozzáállás és munka, tisztelt Kósa képviselő úr, amit önök az elmúlt két évben itt a parlamentben is bemutattak, ez az, amibe most már nem is annyira szépen és nem is annyira lassan az ország többsége belerokk an. Ez Orbán Viktor és tanítványa - mondhatnám viccesen: padawanja , Lázár János márkajegye, és önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, pedig kritika és gondolkodás nélkül követik őket. Tényleg nem tűnik fel önöknek, hogy valami nem stimmel? Tavaly példátlan módon a FideszKDNPpártszövetség a Jobbikkal kibővített frakcióülésén elfogadta Magyarország átmeneti alaptörvényét. (Bödecs Barna: Micsoda? Te miről beszélsz? Hogyan hazudik!) Akkor megtudhattuk, hogy Orbán Viktor gránitszilárdságú alapot vetet t a jövő számára. A hatályba lépése után néhány hónappal most mégis egymás után tárgyaljuk annak módosításait. Az itt előttünk fekvőnek például az az egyetlen oka, amivel önök is pontosan tisztában vannak, hogy a választási regisztrációról szóló javaslatuk nem állná ki még a saját alaptörvényük próbáját sem. Sebaj, a cél szentesíti az eszközt, faragnak hát egy jókorát a saját gránit emlékművükön. Az oka tehát világos, de mi a célja? A cél sajnos még világosabb: másfél évvel a választások előtt saját maguk s zámára is kiderült, hogy pontosan politikájuk teljes kudarcot vallott, hogy a gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint két éve, hogy nem tudnak munkahelyeket teremteni, de még megőrizni sem, hogy a saját politikai bebetonozásukon kívül semmivel érdemb en nem foglalkoztak, és ezért az emberek elfordultak önöktől. Kéne hát valamit jogászkodni, amivel adminisztratív módon, az általános, egyenlő és titkos választási rendszer korlátozásával legalább a saját párttársaikat meg tudják nyugtatni, hogy van még es ély hatalmon maradni, “oszt jó napot”, ahogy ezekről a kérdésekről az önök pártelnöke - a jogállamiság iránti elkötelezettségét jól mutatva - nyilatkozni szokott. Van azonban két viszonylag nagy probléma ezzel az üggyel, tisztelt képviselőtársaim. Az egyik , hogy a regisztráció intézményének jogi érvei, amiket felhoznak, egyszerűen hazugságok; ennek rövid jogi kifejtésére nemsokára kísérletet teszek. A másik, és ismerve önöket, inkább ezen utóbbi miatt kapacitálnám mégis a fideszes és KDNPs képviselőket, ho gy vessék el ezt az ötletet, mert nem fogják vele elérni a céljukat. Amennyiben ugyanis önök továbbra is kormányzás helyett folytatják ezt a tündérmesét, amit az emberek 90 százaléka rémálomnak él meg a mindennapokban, gyakorlatilag teljesen mindegy, mit p róbálnak ügyeskedni, le lesznek váltva. Nézzük hát a jogi érveket! Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetem önöket arra, hogy Szabó Máté alapjogi biztos ez év tavaszán élt az alaptörvényben biztosított jogával, és indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság viz sgálja meg az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek alkotmányosságát. Álláspontja szerint mind annak egészével, mind pedig egyes rendelkezéseivel kapcsolatban súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel. A biztos az indítványában többféle megközelítésben is indokolta az átmeneti rendelkezések alaptörvényellenességét. Egyrészt azzal érvelt, hogy az átmeneti rendelkezések a sajátos öndefiníciója ellenére sem váltak az alaptörvény részévé, s ezért ellentétes a jogállamiság elvével és az abból levezethető jog biztonság követelményével. A biztos véleménye szerint az átmeneti rendelkezések egészének alaptörvényellenessége állapítható meg abban az esetben is, ha azt az érvelést tekintené irányadónak az Alkotmánybíróság, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alaptör vény módosításaként kell értékelni. Ebben az esetben ugyanis az alaptörvényellenességet az
