Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
834 okozza, hogy az átmeneti rendelkezések elfogadása nem felelt meg az alaptörvény módosítására vonatkozó követelményeknek. A fentiek okán Szabó Máté elsődlegesen azt kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a jogállamiság és jogbiztonság követelménye, illetve az alaptörvény elfogadására és módosítására vonatkozó szabályok megsértése miatt Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezéseinek egészét, azt, t isztelt képviselőtársaim, ahová önök ezt most bele kívánják írni ezt az új jogintézményt. Ha ennek az Alkotmánybíróság nem tenne eleget, a biztos többek között azt is kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja és semmisítse meg az átmeneti rendelkez ések mindazon cikkeit, amelyek nem felelnek meg az átmenetiség kritériumának, így sértik a jogállamiság és jogbiztonság követelményét. Tisztelt Ház! Mint ahogy már az átmeneti rendelkezések tárgyalásakor a Magyar Szocialista Párt képviselői jelezték, az Or szággyűlésnek a javaslat elfogadásakor nem volt hatásköre átmeneti szabályok önálló jogforrásban való megalkotására. A 2012. január 1jén hatályba lépő alaptörvény ugyan tartalmazott arra vonatkozó szabályt, hogy az átmeneti rendelkezéseket az akkor hatály os jogállami alkotmány eljárásai szerint elfogadják, ám ez még hatályban sem volt, amikor az alaptörvényszerű torzót a kormánytöbbség megszavazta. Jó hír, hogy az alapvető jogok biztosának indítványára legalábbis megrendült a kormánypártok önbizalma, felte hető, hogy Lázár Jánosnak az Alkotmánybíróság épületében tett gyakori látogatásai is megtehették hatásukat. Rossz hír önöknek, hogy a kormány az unortodox gazdaságpolitika atyjának, Matolcsy Györgynek az előterjesztésében kénytelen volt benyújtani az Orszá ggyűlésnek az alaptörvény első módosítását. Nagyon fájhatott ez a kormánypárti képviselőknek, hiszen az általuk deklaráltan is Magyarország első, egységes alaptörvényének tekintett műhöz hozzá kellett nyúlniuk. Alkotmányjogi szempontból ez a próbálkozás jo gállami keretek között teljesen hiábavaló lenne, hiszen a 2011. december 30án elfogadott átmeneti alaptörvényt utólag már nem lehet legitimálni. A javaslat első cikke az átmeneti rendelkezések 23. cikkét egészíti ki azzal, hogy idézem: “Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti.”, valamint azzal, hogy “A hatálybalépését követő országos népszavazáson a népszavazás érvényességéhez az ország népszavazáson szavazásra jogosult választópolgárok több mint felének érvényes szavazata szükséges. A javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba.” Feltenném azt a költői kérdést, hogy vajon önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, valóban csak átmeneti szabálynak tekintike a választási regisztrációt. Hogyha oly an cinikus lennék, mint önök, akkor azt mondanám, hogy nyilván, csak addig, és csak akkor, azaz átmenetileg, amíg ez az önök politikai érdekében áll, mi más lenne az oka annak, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései között helyezik el ezt a szabályt, é s nem magában az alaptörvényben. Nézzük csak, hogyan is szól a szöveg: “Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti.” Azért kell ez a rendelkezés, hogy a választási eljárási törvényben elő tudják írni, hogy a választójog gyakorlásának feltétele egy kérelem a névjegyzékbe vételről. Azonban ahhoz, hogy a hazugság ne folytatódhasson, és vitán felül álló tényekkel támaszthassam alá ennek a javaslatnak a megalapozatlanságát, kénytelen vagyok idézni. Idézeteim csak értelemszerű rövidítést tartalmaznak, de az ellenőrzési lehetőség miatt hivatkozom a törvényi rendelkezésekre is. Lassan fogom mondani. (14.00) Lássuk tehát a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szabál yait - mondom a Fidesz vezérszónokának kiváltképp: 3. §. A nyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak az e törvényben meghatározott személyi és lakcímadatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza. 4. §. Hatálya al á tartoznak:
