Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8288. szám), valamint az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának fo... - DR. KOLBER ISTVÁN (független):
804 Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Kolber István független képviselő úr. DR. KOLBER ISTVÁN (független) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tiszte lt Ház! Oly sok figyelmeztetést kaptak az ellenzéki képviselők, hogy miről beszélhetnek és miről nem beszélhetnek, higgadt embereket higgadtságra szólítanak itt fel sorozatban, de azt gondolom, mindettől függetlenül nekünk, parlamenti képviselőknek is el k ell mondani mindazt a véleményt, ami ezzel a törvénnyel kapcsolatosan kialakult bennünk, annál is inkább, mert ez nem egy elszigetelt álláspont, nem egy elszigetelt vélemény, s nemcsak a magyar bírói karon belül, de tekintélyes nemzetközi intézmények részé ről is súlyos kritikák érték, érik a magyar igazságszolgáltatási és alkotmányos rendszert. Schiffer András képviselő úr azt mondta az egyik hozzászólásában, hogy a kormány alkalmatlan az ország vezetésére. Nos, azt gondolom, hogy az alaptörvény második mód osításának nevezett, ténylegesen az átmeneti rendelkezések módosításának a tárgyalása, illetőleg a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos törvény tárgyalása fényes bizonyítékkal szolgál arra, hogy miért is alkalmatlan ez a kormány az ország vezetésére. Azért, m ert alkotmányellenes kormányzás folyik ebben az országban. Az elmúlt héten vagy két hétben bizonyára önök is figyelemmel kísérték, hogy Németország alkotmánybírósága Karlsruhéban ülésezett, és egy nagyon fontos, kiélezett kérdésben foglalt állást, amire az t gondolom, hogy nemcsak a német politikai közvélemény, de a széles értelemben vett európai politikai közvélemény is nagy figyelmet fordított, hiszen Németország nemzetközi kötelezettségvállalását és a szövetségi költségvetést súlyosan érintő kérdésben fog lalt állást a német alkotmánybíróság, egyébként az az alkotmánybíróság, amelyre 1989ben még példaképül hivatkoztak Magyarországon akkor, amikor a magyar Alkotmánybíróság szabályait meghozták. Nos, Németországban a karlsruhei alkotmánybíróság dönthetett eg y ilyen kiélezett helyzetben. A magyar Alkotmánybíróság súlyos kérdésekben nem foglalhat állást. Az Orbánkormány ugyanis olyan szabályokat hoz, amelyekben kizárja, hogy az Alkotmánybíróság döntsön, korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét. De itt most ez az eset egyébként azt mutatja, más módszereik is vannak arra, hogy kikerüljék az alkotmányosságot ebben az országban. Itt tulajdonképpen arról beszéltek hosszasan, különösen a kétperces hozzászólásokban, hogy az Alkotmánybíróság milyen döntést hozott. Azt gondolom, hogy ez jól ismert. Egyértelmű, hogy az Alkotmánybíróság is rámutatott arra, hogy ezek a rendelkezések sértik a bírák elmozdíthatatlanságának már a XIX. században kimondott alkotmányos alapelvét, és arra is rámutatott, hogy alkotmányosan nem leh et egyik napról a másikra felkészülni arra, hogy ilyen jelentős mértékben csökkentsék a bírói nyugdíjba vonulás időpontját, erre hosszabb felkészülési idő kell. A jogászi szakma és az ellenzéki hozzászólások is rámutattak arra, hogy ez a szabályozás nemcsa k ebből a szempontból érdekes, hanem a jogkereső állampolgárok szempontjából is súlyosan hátrányos, hiszen az ügyek tömeges átvétele miatt a perek elhúzódhatnak, noha önök éppen az igazságszolgáltatás gyorsításáról beszélnek. Az igazságszolgáltatás pártatl anságát sérti, hogy a bírák és különösen a bírósági vezetők körében végrehajtanak egy erőltetett őrségváltást, az új bírák és különösen a bírósági vezetők kinevezésében az Orbán közeli igazságszolgáltatási legfelső vezető széles hatáskörhöz jutott, és ezze l a hatáskörrel egyébként lendületesen él. A személyi összetételében már jelentősen fideszesített Alkotmánybíróság mindennek ellenére nem tehetett mást, mint hogy megsemmisítette a korábbi törvényt, bár annyiban a kormány kedvében járt, hogy a megsemmisíté ssel megvárta 2012. július 1jét, hiszen addigra már számos, a 62 éves korhatárt elért bíró kényszernyugdíjazása megtörtént. (11.40) Nyilván ez nehezítette volna az alkotmányos helyzet helyreállítását, ha netán a kormányzó többség erre törekedne, de erre ö nök nem törekszenek, sem a fideszes kormány, sem pedig a fideszes OBHelnök, sem pedig a fideszes köztársasági elnök. Súlyos helyzet alakult ki. Itt Répássy államtitkár úr szakmaiságról beszél, ugyanakkor hihetetlen kaotikus helyzet és bizonytalanság
