Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8288. szám), valamint az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának fo... - DR. KOLBER ISTVÁN (független):
805 alaku lt ki e kérdés kapcsán, ami ugyancsak sérti itt a jogbiztonság elvét. Itt a hozzászólások körében valóban elhangzott, hogy az egyik alapvető kérdés az, hogy nem adtak magyarázatot arra az alapkérdésre, hogy mi indokolja a 70 éves korhatár leszállítását. Eb ből kellene kiindulni, de erre nemcsak nem akarnak választ adni, de úgy érzem, úgy gondolom, nem is lehet választ adni, hiszen semmifajta olyan érdek nem lelhető fel. Arról nem is beszélek, hogy azért meglehetősen szelektív a hivatkozás és az emlékezet. Az államtitkár úr a Bírói Egyesület levelére hivatkozik, de nem hivatkozik azoknak a tekintélyes bíráknak a véleményére, akik ebben a kérdésben már megszólaltak. Ezt ön figyelmen kívül hagyja, és még itt az ellenzéki padsorokban ülő képviselőket figyelmeztet i arra, hogy ne befolyásoljuk a bíróság működését, ne kérdőjelezzük meg a függetlenségét, és nehogy azt gondoljuk, hogy mi itt majd az ügyek szignálásában valamiképpen közreműködünk, miközben önök terjesztették elő például a semmisségi törvényt, ami gyakor latilag mindezen elvek arculcsapását jelenti. Az államtitkár úr azt is mondta, hogy az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező. Horváth Zsolt képviselő úr az imént azt fűzte hozzá, hogy még a kormányra is kötelező. Ez csupán azért érdekes, mert azt kö vetően talán perceken, órákon belül, hogy az Alkotmánybíróság döntése megszületett, Orbán Viktor miniszterelnök úr máris azt mondta, hogy a rendszer marad, vagyis nem állítják helyre az alkotmányos helyzetet és állapotot. Ezek szerint a kormányra és önökre mégsem vonatkozik az Alkotmánybíróság döntése, a kormány nemhogy betartaná ezeket a döntéseket, hanem az alkotmányt szabja a kormány politikai szándékához. Azt gondolom, ez az egyik súlyos helyzet ezzel az üggyel kapcsolatosan, ami miatt nem beszélhetünk alkotmányos kormányzásról ebben az országban, hiszen lassan ismét nem lehet követni az alkotmány, az alaptörvény módosítását, úgy, ahogyan a 2010es választást követően önök rövid másfél esztendő alatt több mint tízszer módosították az alkotmányt. Most elk ezdődött az alaptörvény módosítgatása, még a számozás is hibásan jelenik meg a parlament asztalán. Önök nyilván minden olyat meg fognak tenni, ami az önök szándékainak a végrehajtását jelenti, az önök hatalmának a megőrzését jelenti. Ennek vagyunk itt és m ost a tanúi akkor, amikor az alkotmányos szabályokat is módosítják, annak érdekében, hogy megkérdőjelezhetetlen legyen akár az Alkotmánybíróság, akár más részéről az újabb intézkedés és az újabb rendelkezés, hiszen most már az Alkotmánybíróság nem bírálhat ja felül ezeket a kérdéseket. Azzal, hogy önök most 70 évről nem 62re, hanem 65 évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát, ugyan mi változott? Mettől jobb ez, hogy most 3 évvel később mehetnek nyugdíjba? Ez továbbra sem ad arra az alapvető kérdésre válasz t, hogy mi az önök intézkedésének a célja. Persze, azért tudjuk, hogy mi ennek az intézkedésnek a célja. Ahogy minden egyes hatalmi ágat maguk alá gyűrtek, a bírói hatalmi ág meggyengítése, megfélemlítése, maguk alá gyűrése ugyanolyan célja önöknek, mint a zt az összes többi más hatalmi ág esetében már megtették. Néztem Répássy államtitkár úr expozéját - eléggé nyúlfarknyi volt , abban hangsúlyosan hivatkozott arra, hogy ez egy nyugdíjazási ügy, ez egy bagatell ügy, természetesen azért van erre szükség, mer t hát a nyugdíjkorhatár… De tényleg mármár nevetséges, hogy miközben a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az OBH elnöke esetében, az akadémiai területen, a felsőoktatásban más a nyugdíjkorhatár, továbbra is 70 év, önök most erre a szinkronitásra hivatkoznak, a szinkronitás megteremtésére hivatkoznak. Ez nyilvánvalóan nem állja meg a helyét. Orbán Viktor is igyekezett úgy beállítani ezt a kérdést, minthogyha csupán egy ilyen technikai problémáról lenne szó, és itt a vitában is igyekeztek önök ezt így beállítan i. Nyilván ennél sokkal, de sokkal súlyosabb kérdésről van szó, és jó lenne egyébként, ha az ország közvéleménye is értené, hogy ez egy súlyos ügy, nem néhány bíró egyéni életpályájáról, egzisztenciájáról van szó, hanem sokkal súlyosabb kérdésről, az egész jogállamiságot alapjaiban érintő bírói függetlenségről, az igazságszolgáltatás függetlenségéről. Milyen megoldást kellett és lehetett volna választani? Nyilván az lett volna a leghelyesebb, ha elő sem állnak ezzel a kérdéssel, ezzel az ötlettel, nemcsak a zért, mert jó másfél évszázados hagyományos, stabil szabály volt a magyar igazságszolgáltatásban a bírák 70 éves nyugdíjkorhatára, hanem azért, mert instabilitást eredményez ez a magyar jogrendszerben és a jogállamiságban. De ha
