Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8288. szám), valamint az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém, Fidesz):
802 lejegyzeteltem, csak a jegyzők önyv kedvéért megismételjük: “a láthatatlan alkotmány követhetőbb, mint a látható”. (Dr. Bárándy Gergely: Nem ezt mondtam!) Tehát kis premisszákkal átalakítva (Dr. Bárándy Gergely: Nem ezt mondtam!) , engedje meg, képviselő úr, hogy ebbő l levezessem a saját közös igazságunkat (Dr. Bárándy Gergely: Történeti!) , hogy a látható alkotmány láthatatlanabb, mint a láthatatlan. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból. - Az elnök csenget.) Tehát azért eljutottunk idáig is a mai vita során. (Ékes József: Volt időszak, amikor láthatatlan volt!) A történeti alkotmány vívmányaiból kiindulva jutottunk el idáig. Én egyébként bevallom, a vita elején egy kicsit megijedtem, amikor ez a politikai hevesség próbálta átjárni ezen szakmainak tűnő törvényjavasl at vitáját, de aztán egy kicsit meg is nyugodtam, hiszen az államtitkár úr közbevetése lehiggasztotta a kedélyeket, nevezetesen: ne próbáljuk meg politikai összeférhetetlenséggel és a politikai függetlenségük elvesztésével vádolni bármelyik bírósági alkalm azottat is. Annak örülök, hogy a kezdeti lendület után ez a vita kezd csendesedni, azonban én nem nyitnék egy másik frontot sem, amelyet ellenzéki képviselőtársaim, leginkább Schiffer András számtalan felszólalásában megerősített, nevezetesen, hogy most eg y életkorspecifikus árkot is nyitnánk a bíróságon dolgozók esetében; nevezetesen, hogy lenne olyan összefüggés a kormány javaslata között, amely alapján azért szeretné csökkenteni a bírósági nyugdíjkorhatárt, mert azt vélelmezi talán, hogy ezáltal olyan b írók távoznak majd a bíróság szervezetéből, akik a politikai ideológiájukat tekintve talán kevésbé kedvezőek a kormányzat számára, mint más jellegű bírók. Ráadásul ebben a vitában az is felvetődött, hogy a szakmai felkészültségük esetében az életkornak bár milyen jelentősége is lenne. Most ezt el lehet fogadni, bár én ezzel biztosan nem értek egyet, általános elvként biztosan nem értek egyet egyetlenegy szakma esetében sem, hogy az életkor előrehaladásának egyébként a tudás gyakorlásában bármilyen meghatároz ó szerepe lenne. Az biztos, hogy nagyon sok ismeretet lehet szerezni, óriási rutint lehet szerezni, hatalmas szakmai perspektívát lehet szerezni, de hogy közvetlen összefüggése lenne az életkor előrehaladásának a tudásban és a felkészültségben, ebben engem biztosan nem fognak és nem is tudnak meggyőzni. Néhány mondat arról, hogy itt, ahogy Gaudi képviselő úr is mondta, megnyitottuk újra az alaptörvény vitáját, amelyben szintén az államtitkár úrnak köszönhetően azért néhány ellenzéki képviselő visszavonta a korábbi nyilatkozatát, és tartja magát ahhoz, hogy az alaptörvényt tiszteletben kell tartani, annak előírásai mindenkire nézve kötelező jellegűek. Annak is nagyon örültem, hogy az 1869es és az 1871es törvények tanulmányozását követően nagyon sokan rátért ek arra is, hogy mit tartalmaz a 2012es alaptörvény, mert amikor, tisztelt képviselőtársaim, tizedszer is felteszik azt a kérdést, hogy árulja már el a kormányzat azt, hogy milyen indokok alapján nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, akkor hiába ismétli m eg az államtitkár úr kétszerháromszor ezt a választ, ez valahogy nem akar eljutni az önök füléig, nevezetesen, hogy a 2012ben hatályba lépett és az Országgyűlés kétharmados többsége által elfogadott alaptörvény rendelkezései ezt követően mindenki számára kötelezőek, még a kormányzat számára is kötelezőek. (11.30) Ennek megfelelően ezzel ellentétes törvényt nem tud benyújtani a kormány, mert ha ilyet nyújtana be, akkor követne el alkotmánysértést, alaptörvénysértést és nem más esetben. Azt is hadd mondjam el önöknek, hogy minden egyes ellenzéki felszólalás úgy kezdődik, hogy az Alkotmánybíróság kimondta volna, hogy nem lehet megváltoztatni a bírósági nyugdíjkorhatárt, ezt a 70. életévet, és a végén természetesen mindenki elmondja, hogy tulajdonképpen nem ez t mondta az Alkotmánybíróság, de akár ezt is mondhatta volna, ilyen következtetést is levezethetnénk belőle. Nos, ez valóban így van, úgyhogy még egyszer tegyük fel a kérdést: szerepele az Alkotmánybíróság határozatában az, hogy nem lehet megváltoztatni a 70. életévet a bírók esetében a nyugdíjkorhatár tekintetében? Az szerepel benne, hogy nem, nincs ilyen rendelkezés. Az Alkotmánybíróság csupán azt írta le, hogy ennek az átmenete az Alkotmánybíróság határozata szempontjából tűnik aggályosnak. Éppen ezért azt gondolom, hogy ez a vita innentől kezdve csak
