Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8288. szám), valamint az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém, Fidesz):
801 Köszönöm. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre Répássy Róbert államtitkár urat illeti a szó. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságü gyi minisztériumi államtitkár : Csak egy rövid reakció Bárándy képviselő úrnak, hogy azt meg tudom határozni, hogy mi nem része a jelenleg értelmezhető történeti alkotmány vívmányainak. Semmi olyan nem része, ami ellentétes lenne az alaptörvénnyel. Tehát az alaptörvényben foglalt jogok, szabadságjogok, intézmények és a többi, ezek mind az alkotmányunk részét képezik. És ami ezzel ellentétes lenne, és ön utalt olyan törvényre, amely egyértelműen ellentétes ezzel, az nem része az értelmezési keretnek, amit egy általán az Alkotmánybíróság figyelembe vehet. Tehát csak negatívan lehet meghatározni azt, hogy mi nem része az értelmezési lehetőségeknek, értelmezési keretnek. Köszönöm. (Dr. Bárándy Gergely: Ezzel még nem vagyunk előbbre!) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönö m szépen. Kettő perc, Schiffer András, LMP! DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen. Szerintem azért itt a jogtörténetijogelméleti vita után érdemes lenne visszatérni oda, hogy egyébként az emberek élete szempontjából ennek a törvénymódosításnak mi a j elentősége. A tét kettős. Arról van szó, hogy ma Magyarországon olyan bírák elé kerülneke az emberek ügyei, akiknek nem kell attól tartaniuk, hogy politikai szándékok miatt a kiszámítható egzisztenciális pályájuk megtörik; nem kell tartaniuk attól, hogy m indenféle politikai szándékok hatására megrendül az egzisztenciális helyzetük. Ez a személyes függetlenség intézménye, amiről egyébként már itt az előző felszólalásomban beszéltem. A másik tét pedig az, hogy egy jogkereső állampolgár biztos lehete abban, hogy az ügye kizárólag semleges, objektív szabályok szerint kerül kiosztásra bíróságok, illetve egyes bírák között, vagy pedig azzal kell kalkulálni, hogy ha ma az ügyemet kiosztják egy bírának, nem lehetek abban biztos, hogy a politikai hatalom, a miniszt erelnök úri kedve nem viszi el ezt az ügyet egyik bírótól a másikhoz. Ez az igazi kérdés, erről kell beszélni. Az alkotmánybírósági határozat azt mondta ki, hogy az önök által áttolt törvény nem felel meg ezeknek a garanciális kritériumoknak, és az Alkotmá nybíróság által sérelmezett pontokat nem korrigálja ez a törvény. Akkor korrigálja ez a törvény, hogyha továbbra is stabil marad a bírák személyes függetlensége. Ehhez kell egy hosszabb átmenet, korhatárcsökkentéssel együtt is, illetve akkor, hogyha az elm ozdított bíráktól elvett ügyek visszakerülhetnek ezekhez a bírákhoz és a bírák ugyanabba a hivatalba, mert ekkor teljesül az elmozdíthatatlanság elve úgy, hogy az egyszersmind garanciája is a törvényes bíróhoz való jognak. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm s zépen. Horváth Zsolt képviselő úr felszólalása következik. DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém, Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért jók ezek az általános viták, mert csak megerősítik az embert abban, hogy min den mindennel összefügg. Én lassan másfél órája követem ezt a vitát. Írtam is néhány feljegyzést ide a papírokra, de ha most mindezt felolvasnám, akkor csak tovább folytatnám ezt a helyzetet, nevezetesen: hogyan lehet úgy beszélni, hogy közben nem a napire nden lévő törvényjavaslatról beszélünk. Egyébként engedjenek meg egy mondatot, talán már Bárándy képviselő úr is lenyugodott a kezdeti hevességet tekintve, amikor összeszólalkozott az államtitkár úrral. Egy mondatát mégiscsak
