Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8288. szám), valamint az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
798 Egész konkrétan azt mondja: “Az Alkotmánybíróság ezért megállapí tja, hogy a bírói függetlenség és az ebből eredő elmozdíthatatlanság elve nemcsak az Alaptörvény tételes szabálya, hanem a történeti alkotmány vívmányai közé is tartozik.” De ahogyan az Alkotmánybíróság nem tekinti expressis verbis a történeti alkotmány ví vmányának magát a 70. életévet, ugyanúgy az önök alkotmánymódosítása se a 70. életévet tartalmazta expressis verbis, vagy a 62. életévet tartalmazta expressis verbis. Az a helyzet, hogy önök beletettek egy olyan kategóriát az Alkotmánybíróság elé hurcolt n ormaszövegbe, hogy általános öregségi nyugdíjkorhatár. Itt keveset beszéltünk arról, hogy az önök törvényalkotásának a szégyene az, hogy alaptörvényi szintre emelnek egy olyan kategóriát, ami nincs. Az Alkotmánybíróság ezt a tohuvabohut próbálta értelmezge tni, hogy mit értsünk általános öregségi nyugdíjkorhatár alatt. Erről is beszéljünk már egy kicsit, hogy önök úgy kezdtek el kormányozni, úgy kezdtek el törvényt alkotni, hogy két év után sem képesek arra, hogy alapvető közjogi szabályokat tisztességgel me gfogalmazzanak. Alkalmatlanok ennek az országnak a vezetésére, erről van szó! Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : A következő kétperces Bárády Gergely, Magyar Szocialista Párt. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm s zépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr egyébként tulajdonképpen most érvelte meg azokat a mondatokat, amiket korábban én is és még sokan mások mondtunk. Nem hiszem, hogy nálam többen érveltek volna az ellen a nyilvánosság előtt, hogy miért nem szabad a történeti alkotmánynak normatív jelentőséget tulajdonítani, azaz értékelési szempontként bevonni az új alkotmányba. Az államtitkár úr most nem tett mást, mint hogy ezt megérvelte. Igen, mi is ezt mondtuk, bizonytalan lesz a jogértelmezés, kisz ámíthatatlan lesz. Kiszámíthatatlan, hiszen nem pontosan definiálható, hogy mely rendelkezések részei a történeti alkotmánynak, nem definiálható pontosan, nem felel meg a normavilágosság követelményeinek az, hogy az Alkotmánybíróságnak kell azt kitalálnia, hogy mit tekint vívmánynak és mit nem. Abszolút nem kiszámítható. Nos, itt van ennek az eredménye, tisztelt államtitkár úr. De azt gondolom, az erre való hivatkozás az Alkotmánybíróság részéről, amikor alkotmányellenesnek nyilvánította az önök kényszernyu gdíjra vonatkozó szabályát, csak hab volt a tortán, hiszen Schiffer képviselőtársam is utalt rá, de én is idéznék megint csak egy mondatot az Alkotmánybíróság határozatából, ami úgy szól: “Az Alaptörvényből konkrét életkor nem vezethető le. Az azonban igen , hogy új korhatár bevezetésének, ha ez a felső korhatár csökkentését és nem a korábbi korhatár megemelését jelenti, csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bíró elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet helye.” Azaz az Alkotmánybíróság úgy í téli meg, hogy ez magából az alaptörvényből vezethető le. Az tehát, hogy kiegészítő szabályként még megerősítette azzal is, hogy a történeti alkotmány vívmányaival sem egyeztethető össze az önök jogszabálya, az már csak hab volt a tortán, ahogy mondtam. Az alaptörvény tételes rendelkezéseiből vezette le elsősorban ennek az alkotmányellenességét. (Az elnök csenget.) Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Kettő percben soron kívül Répássy Ró bert államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megvédeni az alaptörvényt, és szeretném világossá tenni, hogy az alaptörvény által használt értelmezési keret, amely a tört éneti alkotmány vívmányaira utal mint értelmezési keretre, sokkal pontosabb és a normavilágosság szempontjából sokkal
