Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8288. szám), valamint az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
796 (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke f oglalja el.) Ugyanis attól, hogy egy tűzoltó nem tud fölmászni a létrára már, mondjuk, 60 évesen sem vagy 65 évesen sem, egy bíró ragyogóan tud gondolkodni az asztalánál ülve. Ezt a két szakmai csoportot nem érdemes összekeverni, azt gondolom. És érdemes v olna az Alkotmánybíróság intelmeit megfogadva vitatkozni most erről a javaslatról. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Köszönöm, ké pviselő úr. A következő kétperces hozzászóló Schiffer András képviselő úr, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. A helyzet az, hogy ha én jól értettem az előbb Szakács képviselő urat, azzal érvelt velem szemben, amikor az 1869. évi IV. törvénycikkre hivatkoztam, hogy a történeti alkotmány részét képező törvények alkotóit ne tekintsük tévedhetetlennek, illetve meghaladottá válhattak korabeli szabályok, ha jól értettem képviselőtársamat. (Dr. Szakács Imre: Meghaladottá válhatnak.) Meghala dottá válhatnak, így van. Szerintem helyben vagyunk. Az a helyzet, hogy az elmúlt két évben nem az LMP követelte azt, hogy a történeti alkotmány legyen valamilyen módon az alaptörvény része. Követelte a Jobbik, a Fidesz pedig teljesítette, amikor a nemzeti hitvallásba beemelte a történeti alkotmányra történő hivatkozást. Ha Szakács képviselőtársamnak kételye támad azzal kapcsolatban, hogy a történeti alkotmánynak mi képezheti részét, megkérdezheti kiváló szaktekintélyét, GaudiNagy képviselőtársunkat, nyilv án el fogja magyarázni; de talán elfogadhatjuk az Alkotmánybíróságnak azt az érvelését, hogy a történeti alkotmánynak például az 1869es, illetve az 1871es igazságszolgáltatási törvények részét képezik. Nos, onnantól kezdve, ha önök beemelik a Nemzeti Hit vallásba a történeti alkotmányt, akkor nekünk szíveskedjenek nem hivatkozni arra, hogy ezek a törvények adott esetben meghaladottak, mert nem voltak tévedhetetlenek az akkori törvényalkotók. Tetszettek volna ezt akkor elmondani, amikor a Nemzeti Hitvallásb a beépítették a történeti alkotmányra való hivatkozást! Ez ott van, ez orientálja az alkotmányértelmezést, orientálja az Alkotmánybíróságot. Önök most éppen a saját keszekusza érvelésükbe gabalyodtak bele. Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsá k Sándor) : Köszönöm szépen. Soron kívül kér szót Répássy Róbert államtitkár úr, két percben. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Azért kértem szót, mert izgalmas ponthoz érkeztü nk, amely szerint hogyan kell a történeti alkotmányt értelmezni a jelenlegi alkotmányos rendszerünkben. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy úgy szól ez a vonatkozó értelmezési szabály, hogy a történeti alkotmány vívmányainak megfelelően kell értelmezni. Most már tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság értelmezésében az 1869. évi és ’71. évi bírósági vagy bírói törvényeknek egy bizonyos része szerintük a történeti alkotmány vívmánya - az Alkotmánybíróság szerint. De szögezzük le, hogy az én értelmezésem szerint, ami nyilván kevésbé fontos, mint az Alkotmánybíróság értelmezése, a történeti alkotmánynak csak olyan vívmánya lehet az alaptörvény értelmezési kerete, amely expressis verbis nem ellentétes az alaptörvény normájával. Tehát ha az alaptörvény normája azt mo ndja, hogy márpedig a bírák nyugdíjazásának felső korhatára az általános öregségi nyugdíjkorhatárig tart, akkor elég érdekes értelmezés, hogy ámde van egy történeti jogszabály, amely ennél magasabb korhatárt állapít meg. Éppen ezért szerintem az a helyes é rtelmezés, hogy a bírói függetlenséget mint olyat, mint a bírói életpályát garantáló
