Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8288. szám), valamint az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
785 és a bírákat az ügyekről leválasztani súlyos ok nélkül nem lehet. A magyar jogrendszerben a bírótól elvonás tilalmát szövegszerűen sarkalatos törvény garantálja. A helyzet az, hogy ha önök végrehajtanák az a lkotmánybírósági verdiktet, akkor a rendszer nem maradhat, akkor azokat a bírákat, akiket elmozdítottak év elején, sürgősen vissza kellene helyezni ugyanabba a pozícióba, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy itt nem pusztán a bírák egzisztenciájáról és szék éről van szó, hanem az egyes állampolgárok törvényes bíróhoz való jogáról. Tehát önök akkor hajtanák végre az alkotmánybírósági határozatot, ha nemcsak visszahelyeznék ezeket a bírákat, hanem ezek a bírák megkapnák ugyanazokat az ügyeket, amelyeket az egés z tébolyult nyugdíjkorhatárszabályozás miatt elvontak tőlük. Az a helyzet, hogy ez a törvényjavaslat alkalmatlan arra, hogy végrehajtsa az alkotmánybírósági határozatot. A 65 évre emelés nem egy olyan jellegű elmozdulás, ami azt a radikális változást, ami t a 70 és a 62 év közötti időszak teremt, lerövidítette volna, nincsen kellő átmeneti idő. Tehát azok az elvek, amelyeket sérülni látott az alkotmánybírósági határozat, továbbra is sérülnek. Az a meglátásunk, hogy önmagában a felső korhatár megemelése nem orvosolja az alkotmányellenességet, a korábbi 70 év és a most javasolt 65 év közötti különbség elég nagy ahhoz, hogy az elmozdíthatatlanság sérelme megállapítható legyen. Sem a jogforrás szintjének, sem az abszolút nyugdíjkorhatárnak az emelése és konkreti zálása nem elegendő a függetlenség sérelmének elkerülésére. Tehát a parlament továbbra is alkotmánysértő szabályozást alkot, ez a kormány felvállalja azt, hogy folyamatos alkotmánysértésben van. Az meg különösen vicces, hogy az alaptörvény másik módosítása valójában nem is az alaptörvényt módosítja, hanem az alaptörvény kukáját. Ez az átmeneti rendelkezés szégyen, gyalázat a magyar alkotmányosság szempontjából. Egy normális alaptörvényt nem voltak képesek megalkotni, mert a különböző sanda politikai szándék okat egy kukába öntötték bele tavaly decemberben, és ezt az alaptörvény szintjére emelték idén tavasszal. Tisztelt Országgyűlés! Kérnék egy perc hosszabbítást, elnök úr. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Igen, akkor 16 percig következik. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretnék arról szólni, hogy ugyan a fő probléma nem a 274 bíró egzisztenciája, ugyanakkor a 274 bíró egzisztenciális problémája is komoly szankciókkal fenyegeti Magyarországot az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt. Egész eg yszerűen arról van szó, hogy egyfelől az egyszeri csökkentésre objektív módon alkalmazható indokot nem tudott felmutatni a kormányzat, másrészt pedig jogos várományuktól fosztottak meg embereket. Miért fontos azt megemlíteni? 2010 nyara óta folyamatosan jö nnek be a parlament elé jogszabályok, amelyek önmagukban szűk csoportokat sújtanak. Gondolok itt a 98 százalékos adóra, amelyik pont a BKVvezetőket nem sújtotta, de mindenki mást igen, aki jogszerűen szert tett magas végkielégítési várományokra, gondolok itt a korhatár előtti nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok csoportjára és így tovább. Összességében egy olyan helyzet alakult ki Magyarországon, hogy ma (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) senki nem érezheti a vagyonát biztonságban a nemz eti együttműködés rendszerében. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Szakács Imrének, a Fidesz képviselőjének. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Hallgatva az előttem szóló hozzász ólását, azt gondolom, többségében egyet lehet érteni azzal, amit mondott, hiszen a bírói függetlenséggel, a bíráskodás függetlenségével, ezeknek a különböző jogszabályokkal történő biztosításával a Házban és az országban is mindenki
