Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - HORVÁTH ZOLTÁN (Fidesz):
570 DR. SZALAY PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazából egy késői reflexióval szeretnék Hiller képviselőtársunk mondataira reagálni, aki tulajdonképpen számon kérte a frakciónkon, hogy miért vallunk más elveket a centralizáció, illetőleg dece ntralizáció kérdésében a közoktatás és a közművelődés vonatkozásában. Az a véleményem, hogy ez egy elméleti kérdés. Egy elméleti választ is adhatunk rá: a célszerűség, ami a frakciónkat motiválta, és úgy érzem, hogy a közoktatási törvénynél eléggé indokolt uk azt, hogy a frakciónk miért találja célszerűnek, hogy a közoktatási intézmények centralizált formában működjenek. Ugyanez a célszerűség felvezethető és indokolható a mostani esetben is. A közoktatást és a közművelődést nagyon sok kérdésben hasonlónak is vélhetjük, de nagyon nagy különbségek is vannak, és a célszerűség az, ami minket motivál, amikor azt mondjuk, hogy a közművelődésnél a követendő elv a decentralizáció. Hogy egy egészen egyszerű példát mondjak a célszerűségre: például az ember színházba öl tönyben megy, a vízbe viszont fürdőnadrágban ugrik; ennek célszerűségi magyarázata van, öltönyben nem lehet igazán jól úszni a vízben. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Orsz ággyűlés! Folytatjuk az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalásaival. Megadom a szót Horváth Zoltán képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. HORVÁTH ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Enge dje meg nekem, hogy a törvény tárgyalásával kapcsolatban néhány évvel visszaforgassam az idő kerekét. 2011. február hónapot írunk, amikor a Baranya megyei önkormányzat elnökeként - látva a költségvetés számait - kértem egy találkozót államtitkár úrtól, hog y beszéljük át a Baranya megyei kulturális intézményrendszer jelenét, egy picit a múltját is, de természetesen a jövőjét elsősorban. Amikor a költségvetés számait megismertük, azzal kellett találkoznunk, hogy bár 2011ben nem sikerült visszaállítani a norm atíva rendszerét, hiszen továbbra is egységes lakosságalapú normatív finanszírozás volt, azonban a 2010es évhez képest a 2011es normatívánk plusz 31 százalék többletet mutatott. Ha számszerűen kellene idéznem a számot, akkor ez azt jelenti, hogy 2011ben az igazgatásra, sportra, kultúrára - merthogy egyértelműen rögzítenünk kell, ezt miniszter úrnak is mondom, hogy 2009től önök megszüntették az intézményi normatívát, és lakosságalapú normatívát vezettek be, amely nem a kultúrára szólt, hanem az igazgatás ra, sportra és kultúrára, ezt kapták a megyei önkormányzatok - a Baranya megyei önkormányzat 2011ben 295 millió 76 ezer forintot kapott. Az előző év adata 227 millió forint volt, ezért mondtam, hogy ez több mint 30 százalékos emelkedés. Ha levonjuk - és m i megtettük - az igazgatásra és a sportra járó költségvetést, pontosan azt láttuk, hogy 126 millió forint jut nekünk kultúrára. A jogszabályok világa a múzeum fenntartását, a könyvtár fenntartását, a közművelődési intézmény fenntartását írta elő nekünk, és a megyei önkormányzatunk minden egyes intézménnyel rendelkezett. Miniszter úr, nem tudom, hogy tudjae, de ezen intézményi világ fenntartása a Baranya megyei önkormányzatnak közel 600 millió forintba került abban az esztendőben. Ergo 126 millió forint áll ami támogatást kaptunk kultúrára, és a kultúrára költöttünk 600 millió forintot. Amikor bizottsági elnök úr volt még államtitkár úr, egy óra beszélgetés után odajutottunk, hogy olyan típusú rendszerprobléma van, hogy meg kell változtatni a rendszert. Ma it t, egy évvel a beszélgetés után azt tudom mondani, államtitkár úr, hogy itt a válasz: ez a jogszabály, amelyet beterjesztettek a parlament elé, egy rendszerszerűen megreformált új struktúrát hoz be a magyar kulturális intézmények világába, amely ötvözi a r égi hagyományokat, azonban új és elsősorban finanszírozható és fenntartható irányokba tereli el ezt az intézményi világot. Az elmúlt vita inkább
