Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló, valamint az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója:
511 Köszönöm a szót, elnö k úr. Tisztelt Ház! A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény szerint az Akadémia elnöke kétévente beszámol az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről. E beszámolóknak az a célja, hogy reális képet nyújtsunk a politikai döntéshozók számára a magyarországi kutatás és fejlesztés feltételrendszeréről, eredményeiről és a tudomány változásainak főbb irányairól. Jelen beszámoló a 20092010es időszakról szól, ismerteti a magyarországi kutatómunka helyzetét és jövőbeli lehetőségeit, bemutatja az elindított változásokat, a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységét, a kutatói munka hatékonyságát. Bevezetőmben ugyanakkor utalni fogok az azóta megvalósult tervekre, az azóta bekövetkezett változásokra. A tudomány kivételes s a közjót szolgáló, megújuló erőforrás, feladatait azonban csak akkor teljesítheti, ha szemlélete értékelvű, gondolkodásmódja stratégiai, a megvalósítás pedig következetes. A Magyar Tudományos Akadémián a 20092010es változó és változtató esztendőkben ebbe n a szellemben dolgoztunk azzal a céllal, hogy megalapozzuk a kutatás és a fejlesztés kiválóságon és versenyképességen nyugvó jövőjét. A tudományos színtér és annak működése, eredményessége és hatása nem írható le kizárólagosan a gazdaság vagy a kereskedel em, a szociális vagy a politikai szféra mérőszámaival. A Magyar Tudományos Akadémia beszámolója ezért alapvetésében egyértelmű, folyamatában több nézőpontot integráló képet ad a magyar tudomány 20092010. évi hazai viszonyairól és nemzetközi helyéről. Felh ívjuk ugyanakkor a figyelmet az Európai Unió és Magyarország kutatásifejlesztési és innovációs politikájának ellentmondásosságaira is. (10.00) Mielőtt a beszámoló időszakának külső környezetét, a tudományos munka körülményeit, változásait és eredményeit r öviden összefoglalnám, szeretném néhány elvi kérdésben az álláspontomat kifejteni. A kutatófejlesztő munka eredményeinek értékelésében három, mind a szereplők, mind a finanszírozási források tekintetében határozottan elkülönülő kategóriát szükséges szem e lőtt tartani: a felfedező kutatást - szoktuk alapkutatásnak nevezni , a célzott kutatást - szoktuk alkalmazott kutatásnak nevezni , és a fejlesztéseket és az erre épülő innovációt. A felfedező kutatások eredménye nyilvános hozzáférésű és felhasználású tu dományos közleményekben jelenik meg. A felfedező kutatások eredményein alapul az emberiség tudományos ismeretanyaga. Eredményei általában előre nem feltétlenül látható módon hasznosulnak. A célzott kutatásokat a leendő felhasználó megrendelésére folytatják , vagy a kutatókat haszon érdekében foglalkoztató szervezetek, kutatóvállalatok végzik saját érdekükben. Az alkalmazott kutatások kockázatát a megrendelő viseli, eredményeit elsősorban a piac értékeli, és az értékelésben a szakmai értékek mellett a hasznos ság döntő tényező. A haszon a megrendelőnél keletkezik. A kutatómunka tervezett eredménye a gyakorlatban igényelt hasznos tudás. A fejlesztő tevékenységben és az innovációban kizárólag a piac értékítélete, valamint a megrendelő kockázata, felelőssége és sz empontjai érvényesülnek. Ennek eredménye a bevételben jelenik meg. A ténylegesen új termék és szolgáltatás létrehozására irányuló fejlesztés vagy innováció a gazdasági tevékenység részeként magas kockázatú vállalkozás. Az e téren felkészületlen vállalkozás okra meggondolatlanság közösségi, állami pénzt fordítani. A kutatófejlesztő munka ezen csoportjába kizárólag azok a tevékenységek tartoznak, amelyek eredményeként új, a piacon még nem létező terméket vagy szolgáltatást fejlesztenek ki. A fejlesztőmunka er edményeinek értékelése szempontjából nem számít tehát fejlesztésnek például a piacon beszerezhető gépek vásárlása, noha egy vállalat számára a szó köznyelvi értelmében ez fejlesztés. A tudomány és ezen keresztül a fejlesztés és az innováció jövőjét jelentő felfedező kutatások finanszírozása elsősorban az állam feladata. Az ezek mértékéről történő döntést a gazdasági lehetőségek és az határozza meg, hogy a kormányok mennyire ismerik fel ennek a gazdaságra és a
