Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló, valamint az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója:
512 közjóra - hangsúlyozom: a közjóra - való hatását . A felfedező kutatások a kreatív munkaerő kiképzése és a tudományos kultúra megteremtése révén járulnak hozzá a fejlődéshez, ami majd a célzott kutatásokban, a technológiai és szervezeti innovációban hasznosul. A felfedező kutatások eredményessége eredeti ségük, tudományos visszhangjuk és a tudományos fejlődésére gyakorolt hatásuk alapján ítélhetők meg. Világszínvonalú felfedező kutatások nélkül nem alakulhatna ki a fejlesztés és az innováció tudományos környezete és kultúrája. A jövőbeli innováció megvalós ítói a felfedező kutatásokban szerzik meg a szükséges előismereteiket és gyakorlatukat. Megfordítva: a másodrendű kutatásokban kiképzett szakemberek legfeljebb követő fejlesztésekre lesznek képesek. S most a kutatás és a fejlesztés külső környezetéről. A 2 0092010es beszámolási időszakot a globális válság és a kormányzati irányváltás egyaránt jellemezték. Mindezen változások hatással voltak a tudomány, a kutatás és a fejlesztés működésének feltételrendszerére, eredményeire, sőt diszciplináris tendenciáira is. A beszámolóban bemutatott részletes adatok alapján a magyar tudományos élet a nemzetközi mezőnyben elfogadható, bizonyos területeken kimagaslóan elismert teljesítményt mutat, azonban EUországként Magyarország nem elég céltudatosan és nem elég hatékony an használja fel a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható megnövekedett forrásokat. A vállalati kutatások az elmúlt években a statisztikák szerint megnőttek. Ez azonban részben egy sajátos paradoxon következménye. A vállalati kutatások növekedés ének csupán a látszatát kelti ugyanis az a gyakorlat, amely az állami fejlesztési és innovációs forrásokat csak a vállalatok számára nyitja meg, miközben megengedi, hogy kutatási szervezetek, felsőoktatási intézmények saját vállalkozásokat hozzanak létre, forrásokat nyerjenek el, amelyet tulajdonképpen a létrehozó kutatási szervezet használ fel. 2009ben és 2010ben a hazai tudomány problémái súlyosbodtak. A kutatás intézményi strukturális feltételrendszerének vizsgálata és a hatékonysági mutatók elemzése e gyaránt a megújulás halaszthatatlanságára hívták fel a figyelmet. Aggasztó az alap- és alkalmazott kutatásokat végző állami költségvetési intézmények egyre zsugorodó aránya. Számos, nemzetközi szinten kiemelkedő kutatócsoport működése bizonytalanná vált, o lykor ellehetetlenült. A legtehetségesebb fiatalok egy része nem látott perspektívát Magyarországon. Az egyre romló kutatási feltételek, az alapkutatások finanszírozásának folyamatos csökkenése és a rendelkezésre álló források gazdaságtalan elosztási mecha nizmusa következtében hazánk lassan már a régióban is lemaradóban van. A kiemelkedő eredmények elérése érdekében különös figyelmet kell fordítani a tudományos műhelyekre és iskolákra, az őket vezető szakemberek megbecsülésére, a gyorsan változó feltételren dszerhez igazodni képes, a köz érdekeinek szolgálatára kész, szilárd erkölcsi alapon álló szakemberek kinevelésére. Az így kialakuló intézményrendszer és szellemiség ösztönözheti kiváló szakembereinket, hogy külföldi tanulmányaik, továbbképzésük után hazai intézményekben dolgozzanak, vagy a már sikeres kutatómunkájukat itthon folytassák. A kutatóhelyek vezetőinek feladata a kutatói utánpótlás és a kutatói kiválóság biztosítása, azaz a gondos és felelős válogatás, és a teljesítménykövetelmények folyamatos ér vényesítése. A fenti meggondolásokból indultak el 2009ben a Magyar Tudományos Akadémián azok a kezdeményezések, amelyek hozzájárultak a legtehetségesebb kutatók hazai kutatási környezetének és perspektíváinak javításához, egyúttal Magyarország egyetlen fő hivatású kutatóintézethálózatának szerves megújításához. A külső, OECD- vagy európai uniós értékelések azt mutatják - a releváns adatokat megtalálják a beszámolóban , hogy Magyarország ezen értékelések alapján mérsékelten innovatív ország, ami azt jelent i, hogy nagyjából a harmadik ligában futballozunk a vezető országok és a követők után, a mérsékelten innovatív országok között. Ehhez néhány példát hadd mondjak! Az Európai Unió 7. keretprogramjában nyújtott teljesítményünk - 917 támogatott pályázó és 21 s zázalékos nyerési arány - átlagosnak mondható. A megpályázott és elnyert összegek aránya azonban csak 14 százalék. A nyertes pályázatok számának aránya szerint a 14., pénzügyi eredményesség tekintetében pedig a 17. helyen állunk; itt 33 országot kell tekin teni, a 27 EUországot és a keretprogramhoz csatlakozó 6
