Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 11 (249. szám) - Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - OBRECZÁN FERENC (Fidesz):
5030 hogy változzanak, ki kellett volna egyenlítődjön a föld értéke, a magyar termőföld értéke a külföldi termőföldekkel, és egy általán fel kellett volna jönniük a magyar gazdálkodó rétegeknek, fel kellett volna kerülniük egy olyan tőkeerős helyzetbe, egy olyan jövedelemviszonyrendszerbe kellett volna kerülniük, ideértve az összes magyar embert, aki magyar termőföldet szeretne sze rezni, vagy gazdálkodni szeretne, hogy lehetőség nyíljon számukra a magyar termőföld megvételére, a gazdálkodásra, és ne nyíljon lehetőség arra, hogy lényegében a piaci erőviszonyok érvényesülésével az olcsó magyar földet tonnaszámra, hektárszámra vagy min den mennyiségben felvásárolhassák a külföldiek. Márpedig most nagyon erre tartunk. Tehát ez az elképzelés, ami arról szólt, hogy a moratórium időszaka alatt a magyar mezőgazdaság meg tud erősödni, a magyar termőföld eléri a valós értékének megfelelő árvisz onyrendszert, nem történt meg. A kiszolgáltatottság továbbra is fennáll, és azért, mert 2002ben, amikor a tárgyalásokat vezető akkori kormány, az első Orbánkormány időszakában nem próbálta meg a nemzeti elvárás elvét érvényesíteni, kiharcolni a magyar te rmőföldet, és ezt utóbb elfogadták azután az első Orbánkormányt váltó szocialistaliberális kormányzat tagjai is, és utána aláírták a csatlakozási szerződést, ez nem jelentheti számunkra azt, hogy most a jövőnket, a magyar termőföldet át kellene adnunk, k i kellene szolgáltatnunk. Ez az alkalom most tehát lehetőséget biztosít nekünk is arra, hogy amit Málta volt erős megtenni a tárgyalások ideje alatt, mi most újranyissuk ezt a fejezetet, és nemcsak az alaptörvény ezen fejezetét, hanem a csatlakozási szerző dés ezen fejezetét, és ahogyan azt kezdeményeztük is, és a Ház elé terjesztettük több képviselőtársammal a javaslatunkat arra vonatkozóan, hogy végre a magyar kormány vállalja fel a magyar termőföldért a teljes, frontális küzdelmet az Európai Unióval. Nagy on sok tekintetben ütközött és ütközik a kormány az Európai Unióval, de úgy gondoljuk, ez az a frontvonal, amelyből semmilyen körülmények között nem lehet engedni. Tehát ha Málta el tudta érni, hogy a saját nemzeti érdekei szerint szabályozhassa a termőföl d kérdését, és lényegében a külföldiek számára való hozzáférést kizárja, akkor Magyarország számára, ahogyan Ángyán professzor úr említette, ez a sarkalatos fő szabály adná a legfőbb garanciát arra, hogy a magyar termőföld ne vesszen el, maradjon magyar ké zben, utána a részletszabályok tekintetében pedig nyilván olyan szabályokat kell biztosítani, hogy elsődlegesen a gazdálkodók és a helyben gazdálkodók élvezhessék azokat a lehetőségeket, amelyeket a termőfölddel gazdálkodóknak egyébként is kell hogy biztos ítsunk. Azonban ez a történelmi pillanat most itt van önök előtt. Én nagyon kérem, fontolják meg ennek a lehetőségét, és ne döntsenek a nemzet ellen, ne döntsenek a termőföld ellen, mert azt is látnunk kell, hogy az a sarkalatosnak szánt törvény, amely ked véért tulajdonképpen most újra megnyitották az alaptörvénynek ezt a részét, minden garanciát és teljes körű garanciát nem biztosít arra, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelően alakul a földfogalom hazánkban. Ennek a legmagasabb szintű alaptörvényi kereteit a Szent Korona szelleme, eszméje nevében is ez a rendelkezés biztosítaná. Ezt fel kell vállalni, ennek érdekében ütközni kell, mert más lehetőségünk nincs a megmaradás érdekében. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Üdvözlöm az Országgyűlés munkáját. Átvettem Latorcai alelnök úrtól az ülés vezetését. Két percre megadom a szót Obreczán Ferenc képviselő úrnak, Fidesz. OBRECZÁN FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. GaudiNagy Tamás képviselőtársam hozzászólásához s zeretnék reagálni. Számomra és számunkra is fontos a termőföld megvédése, hogy hazai tulajdonba kerüljön. Ez több lépcsőben lehetséges, de az az igazság, hogy egy földeladáshoz három személy kell: kell egy jogász, kell egy földtulajdonos és kell egy vevő. Tehát ebben az esetben az a legnagyobb gond, hogy nagyon sok esetben mind a Dunántúlon, mind az ország többi pontján is előfordul, hogy a földek