Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 11 (249. szám) - Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
5029 Csak emlékeztetnék rá, és újra meg újra kérem, hogy mások is tegyék ezt: az Európai Unió álláspontja e tekintetben nem volt mindig töretlen. Az Európai Unió álláspontja kezdetben vala még azt is megengedte, hogy az élelmiszer tek intetében legyen olyan kivétel, amely azt jelenti, hogy ez nem esik a tőke szabad áramlása alá. Innen jutottunk el idáig. Azt gondolom tehát, hogy itt az adott szituációban és helyzetben a javaslat olyan értelemben jó szándékú, hogy el kell indítani ezt a folyamatot, és ezt a folyamatot eredményesen végig kell vinni. Ebben - meggyőződésem szerint - mi, kisgazdák is a kormánynak, ami tőlünk telik, a támogatást meg kívánjuk adni. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszön öm szépen, képviselő úr. A Jobbikképviselőcsoportból GaudiNagy Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Történelmi pillanathoz érkeztünk, mert a termőföld kérdésének alkot mányos újraszabályozását kívánja biztosítani most a kormánytöbbségi előterjesztés, a kormányelőterjesztés. Ez történelmi felelősséget és alkalmat teremt arra, hogy ami a tavaly, 2011ben az alaptörvény vitája során benyújtott módosító javaslatunkkal törté nt, és az ezzel kapcsolatos elutasító döntéshozatal sokak számára nagyon gyászos jövőképet festett fel a magyar termőföld nemzeti kézben tartásával szemben, ezt most újragondoljuk. Miután most ez tulajdonképpen nem tekinthető másnak, az egyébként örök érvé nyűnek szánt alaptörvény mostani módosítási szándéka arra utal, hogy a kormányzat is úgy gondolja, újra kell gondolni ezeket az alapokat. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nagyon bízunk abban - mint ahogy elhangzo tt Ángyán József képviselőtársunktól és TuriKovács képviselőtársunktól is, mindketten támogatják alapvetően ezt a javaslatot, ezt az irányt , hogy mindannyian majd számot tudnak vetni azokkal a lelkiismereti kérdésekkel, ami egy ilyen javaslat elutasítás át jelentené. Nagyon remélem azt, hogy nem fognak ebbe az utcába még egyszer belemenni. A bizottsági vitákban és a tegnapi általános vitában is nagyon sok érv elhangzott pró és kontra, sokszor elhangzik az, hogy az európai uniós csatlakozási szerződés egy olyan kényszerpályát jelent, amelyről nem térhetünk le, nem rendelkezhetünk nemzeti érdekeinknek megfelelően a termőföldről, hiszen a tőkejavak szabad áramlása fejezetkörébe került, ami azt jelenti, hogy a nemzeti rendelkezési jog, azaz a tulajdonlási visz onyrendszer sajátos meghatározása nem lehet számunkra lehetséges. (13.00) Ez megítélésem szerint egy téves felfogás, és abból a téves kiindulási pontból fakad, hogy eleve elrendeltnek tekinti a csatlakozási szerződés minden betűjét, minden mondatát, és a k ényszerpályát elfogadja. Ez a kényszerpályaelfogadás vezetett már a magyar történelemben számos esetben oda, hogy kompországként, utolsó csatlósként vagy bármilyen kényszerhelyzetben vergődő kiszolgáltatottként kellett a történelem viharaiban egyre súlyos abb veszteségeket elszenvedni. Azt látni kell, hogy a magyar termőföld a jelenlegi állapotában az egyik legértékesebb és legtermőképesebb föld Európában, nagyon sokan tudják ezt már, külföldiek is, akik már nagy erőkkel megkezdték a hosszú évekkel ezelőtt megindult folyamat során a zsebszerződésekkel történő felvásárlást. Ez a rendelkezés teljes és egyértelmű, tiszta vizet önt a pohárba, és kimondja, hogy lehet ugyan a magyar termőfölddel kapcsolatban gazdálkodási elképzelése bárkinek, de egyet nem lehet me gtenni, hogy a Szent Korona tulajdonát képező magyar termőföldet külföldiek tulajdonába átengedjük. Amennyiben ez a jelenség ugyanis 2014 májusától teljes egészében felszabadul, és az eddigi védelem lehetősége elvész, akkor világosan kell látnunk, hogy azo k az értékviszonyok, amelyek a sok ígéret szerint, az európai uniós csatlakozás idején elhangzott ígéretek szerint meg kellett volna
