Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
4680 tekintetében nagyjából az egyötöd. Tudom, még nincs december 31e, csak hát, ha öt hónap erre volt elég, akkor az az egy hónap elég lesze az ötszörösére? Konkrétan nézve az ajánlási pontokat, a 9. ajánlási pont az Országos Képzési Jegyzékben meghatá rozott agrártámogatásokhoz és agrárágazathoz tartozó szakképesítésben érintett, államilag támogatott iskolarendszerű képzésekkel, szakképzéssel foglalkozik, és itt azt említi, hogy kizárólag a vidékfejlesztési miniszter által alapított és fenntartott szakk épző iskolában, vagy ha nem állami fenntartó van, akkor a vidékfejlesztési miniszterrel való egyetértésben kötött szakképzési megállapodás alapján folyhat csak. Azt gondolom, hogy ez precedens értékű, mert ha egyes miniszterek hatókörébe tartozó felületeke t érintően ilyen típusú meghatározásokra kerül sor, akkor joggal és okkal jelentkezhetnek majd a kormány berkein belül más miniszterek is, és partikuláris érdekekre hivatkozva fogalmazhatják meg azt, hogy az ő ágazatukhoz tartozóan, az ő felügyeletükhöz ta rtozóan is hasonlóképpen működjön ez a történet. Ezért ezt nem tartjuk helyesnek, ezért is nyújtottunk be egy módosító javaslatot. A 10. ajánlási pont azzal foglalkozik, hogy az ingyenesség, a szakképzés ingyenessége minden esetben megvalósule, illetve az ingyenesség az iskolarendszerű szakképzésben való részvétel kérdéskörében hogyan rendeződik ma. Az enyhe értelmi fogyatékosok és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők esetében az ingyenesség kérdésköre e törvénytervezet keretei között gyakorlatilag megbicsaklik. Megbicsaklik, és szerintünk ez nincs így jól. Az ingyenesség körében nem értelmezhető a mi olvasatunk szerint az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók hátrányos megkülönböztetése. Ez az egyik része enn ek a 10. ajánlási pontnak. (15.50) A másik része pedig az, hogy indokoltnak tartjuk, ha a képzési időnél figyelmen kívül hagyják azokat az időket, amelyek a tanulónak fel nem róható okból vezethetők vissza az adott tanév nem teljesítése tekintetében. Lehet ilyen a hosszú távú betegség, de akár más ilyen egyéb ügyek is létezhetnek, akár engedélyezett tanulmányi időszakból való távolmaradás, sokfajta családi vagy egyéb más okból kifolyólag. Baleset, sok minden egyéb más. Ezeket a kérdéseket szerintünk jó lenn e pontosan és precízen szabályozni. A 12. ajánlási pont, elnök úr, az az ajánlási pont, amely szintén visszatér a 9eshez, gyakorlatilag nem ismétlem önmagam, de a precedens jelleget erősíti, és a partikuláris érdekeket, ágazati érdekeket helyezi előtérbe. Az ezen érdekekre hivatkozva külön megállapodás kérdésköreit feszegeti. Úgy gondoljuk, ez nincs rendjén a tanulószerződések tekintetében sem. A 13. ajánlási pont az, amely szintén a tanulószerződések kérdéskörét érinti, viszont egy másik megközelítésből. A törvénytervezet kapcsán a polgári törvénykönyvvel való összefüggésrendszerét és a munka törvénykönyvével való összefüggésrendszerét vizsgálja. Mi úgy gondoljuk, hogy jobb lenne, ha a nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvének szabályai érvénye sülnének, azok lennének az irányadók. Egyszerűen azért, ha már úgyis vegyes típusú kötelmekről esik szó és van szó, akkor a munkajogi szabályok is jobban és célszerűbben, könnyebben lennének érvényesíthetőek. A 14. ajánlási pont a tanulószerződéshez kapcso lódó megszerzett anyagi javak átutalásával foglalkozik, gyakorlatilag a pénzbeni juttatás tanuló részére való eljuttatásával. Mi azt gondoljuk, hogy itt a banki átutalásnak helye van olyan értelemben nyilván, hogy saját fizetési számlára történő átutalás v alósuljon meg. Egyszerűen azért, mert ha mondjuk, a gyámhoz jut el vagy a szülőhöz adott esetben a tanulószerződés által megszerzett anyagi javak összessége, akkor ez olyan, mintha az én fizetésem, hát, nem egészen olyan, de durva módosítással, mintha az é n fizetésem elnök úrhoz kerülne. Elnök úr biztos örülne neki, én kevésbé. Ilyen értelemben úgy gondolom, hogy minden olyan juttatás, ami valakit megillet, valakihez kell hogy rendelődjön. Tehát adott esetben annak számláján kell hogy megjelenjen. Ezért for szírozzuk azt, hogy saját fizetési számlára történő banki átutalás legyen ebben az esetben, hiszen jogosan az érintettnek jár ez a pénz.
