Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” című országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Jakab István): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
4607 Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetünk, a klímaváltozásból adódó helyzet igenis indokolttá teszi azt, hogy ezzel a kérdéssel újra foglalkozzunk és újra napirendre vegyük, hiszen a csapad ékeloszlás egyre szélsőségesebb lesz. Ezt pontosan tudja az államtitkár úr is, és el is mondta már nem egy nyilatkozatában, most is megemlítette, hogy nincs víz, nem volt Franciaországban, nem volt Lengyelországban, nem volt ittott, kiszáradtak folyók töb bfelé. (10.40) Pontosan erről beszélünk, hogy ezért országos probléma. (Dr. Illés Zoltán: Akkor minek a gát, ha nincs víz?) Ezért országos probléma. Erről beszélünk, államtitkár úr, el fogom mondani, hogy miért kell a gát. Hiszen egyre inkább csökken a tal ajvízszint, egyre inkább szárad ki a DunaTisza köze, és ezt egyetlen módon lehet megakadályozni, egyrészt ha visszaduzzasztjuk a folyóinkat, másrészt ha megépítjük a DunaTiszacsatornát, harmadrészt, hogyha az öntözéses rendszert még jobban kiépítjük, és nem a jelenlegi vízpazarló módszerekkel, hanem a sokkal gazdaságosabb és a földet is tekintve sokkal kímélőbb csepegtetéses és egyéb módszerekkel. Ennek nem vagyok a szakértője, de majd esetleg képviselőtársaim ezt jobban el tudják mondani. Tény, ez tény, hiszen a Duna vízszintjének a süllyedése magával hozza a környező területek talajvízszintjének a csökkenését. Ettől van a DunaTisza közének az elsivatagosodása. A DunaTiszacsatorna megépítése már száz éve napirenden van. Magyarország termőterületeinek 1,8 százalékát öntözzük jelenleg. Ahhoz, hogy ezt a számot növeljük, bizony kellene ez a csatorna, ahhoz kellene a duzzasztás is, hiszen duzzasztás nélkül ennek a csatornának sincs értelme, duzzasztás nélkül az önök öntözési stratégiájának sincs értelme. A z önök hajózási stratégiája pedig egy az egyben már megszületése pillanatában kudarcra van ítélve, hiszen a nemzetközi kötelezettségeinket sem teljesítjük vele. A 25 deciméteres merülésű hajókkal kellene hogy hajózható legyen a Duna, és egyedül a magyarors zági Dunaszakasz az, ahol az év 100130 napjában vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozásokkal hajózható a folyószakasz. Tehát egy rendkívül összetett problémáról van szó, és szándékosan nem említettem még az energetikai kérdést, hiszen mindig azt vágják a fejünkhöz, amikor a vízlépcsőtémát előhozzuk, hogy egy csekély energetikai előnyért micsoda ökológiai károkat szeretnénk mi okozni a magyar természeti környezetben. Az energetikai kérdés szerintem hátrébb sorolódik, de mindenképpen szintén fontos, hogy ha már egyszer ezeket a műtárgyakat akár turisztikai, akár közlekedési, akár ökológiai, vízpótlási szempontból megépítettük, akkor használjuk ki áramtermelésre is. Államtitkár úr, nem tudom, választ tude arra adni, hogy a 20 éve megépült dunakiliti műtárg yba, duzzasztóba miért nem lehet egy áramtermelő szerkezetet beépíteni, ha már egyszer készen van, miért nem lehet áramtermelésre használni. Remélem, hogy erre majd választ fogunk kapni. Mi ennek sem látjuk semmiféle reális indokát, hacsak azt nem, hogy Ma gyarországon vannak 20 éve olyan politikai pártok, szervezetek és civil környezetvédő vagy önmagukat környezetvédőnek nevező szerveződések, amelyek a politikai tőkéjüket és legitimitásukat kizárólag vízlépcsőellenességükből származtatják, tehát abból, hog y 20 éve vagy még régebb óta következetesen tiltakoznak a vízlépcsők megépítése ellen. Tény és való, tisztelt államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim, hogy ez egy létező jelenség ma Magyarországon, ezért nem tudtunk előrejutni e kérdésben, me rthogy a szakma helyett a politika vette át egyértelműen az irányítást, és ránk is azt mondják. Pontosan államtitkár úr nyilatkozta a Vona Gábor elnök úrral közösen tartott sajtótájékoztatónk után a televízióban, hogy a Jobbik nem talált magának jobb témát , és ezért vette most napirendre a vízlépcső kérdését. Nem, a Jobbiknak Magyarország vízkincsének a megóvása és megtartása mindig is az elsőrendű programpontjai között szerepelt, és hosszas, éveken át tartó szakértői egyeztetés nyomán jutottunk oda, hogy b izony fel kell venni a lehetőségek közé a duzzasztást, és nem szabad végérvényesen lemondanunk erről a lehetőségről sem. Egyébként pedig fentebbi, osztrák és német Dunaszakaszokon vízerőműveknél, vízlépcsőknél tett látogatásaim meggyőztek arról… Én nem go ndolnám azt egyébként, hogy az osztrákok vagy a
