Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Jakab István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
4567 valamit a másik oldalon is kell mondani, különben megbomlik a jogi szabályozás összhangja. Erre céloztam én ezzel az előterjesztéssel. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólaláso k következnek. Elsőként megadom a szót Papcsák Ferenc képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz) : Nagyon röviden reagálnék. Képviselő ú r azt mondta, hogy milyen adatokra hivatkozunk. Ez az ügyészség adata, illetőleg a bíróság előtti adatok. Ez mindenki számára teljesen ismert, tehát nyilvánvalóan mindenki által ismerhető, a Statisztikai Hivatal által rögzített adatok. A megindított és a b efejezett büntetőeljárások kapcsán rögzített tényadatokról van szó. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság elnökének. DR. SALAMON LÁSZ LÓ (KDNP) : Én is Ipkovich képviselő úr felszólalására reagálnék. Szóval, képviselő úr, ne haragudjon, de pont az ön példája a legjobb példa arra, hogy mennyire más szempontok szerint kell a cselekvőképesség, vétőképesség kérdéseit, a polgári jogban meg a b üntetőjogban a büntethetőség szabályait meghatározni. Hát, képviselő úr, a “ne rabolj” parancsának az értelmezése, illetőleg a vagyoni ügyletekhez szükséges megfelelő belátási képesség két olyan dolog, ami szerintem nem hozható közös nevezőre. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 291. és a 403. pontja mentén szeretn ék további pontosításokat foganatosítani, főleg a fogyasztó fogalmának tisztázása kapcsán. Hiszen jellemzően kimarad egy károsulti kör, és egy jellemző károsulti kör; nemcsak az ajánlásból, de egyáltalán a közbeszédből. Ez a hitelkárosult mikrovállalkozók körével lenne illethető. De látható az, hogy a fogyasztó tekintetében nagyon sok jellemző magyar tulajdonú vállalkozó, kisvállalkozó feltűnik, fel kellene hogy tűnjön, mégsem kapják meg azt a szükséges jogi védelmet, ami nélkül nem tudnak érvényesülni, és nem tudnak megmaradni egy ilyen súlytalan helyzetben. Láthatjuk azt is, hogy nem elég a fogyasztót, az egyszerű polgárt védeni. Mi történik, hogyha a vállalkozásom tartozik, adott esetben előtörlesztési díjat, kamatot, kötbért nem követelhetnek, csak azt, ami “tényleg” az előtörlesztéssel kapcsolatos, és majd a bíróság feladata lesz megállapítani, hogy mi is ez pontosan, pedig egy tételes, taxatív felsorolás nagyon sokat segíthetne ezen a helyzeten. Erre azt a választ kaptuk, hogy olyan magas absztrakciós s zintet határoztak meg ezen jogszabály számára, hogy ugyan már, ne soroljanak fel benne semmi hasonlót tételesen, majd utólag a bíróság dönt ilyen esetekben. Ez mégsem jelzi azt, hogy kellő védettségi szintet kapnának azok, akik számára ez szükséges lenne. Látható az is, hogy az EUban elvárt fogyasztóvédelmi szinthez képest egy grammal nem mozdul el fölfelé a kormányzat, semmivel nem biztosít többet annál, mint amit amúgy a hazai kritikus helyzet igényelne. És az is látható, hogy a tisztességtelen szerződés fogalmát lényegében csak az általános szerződési feltételekre korlátozza, pedig hát az egyedi szerződéseket is intézmény kellene hogy védje.
