Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VAS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
4561 Hozzáteszem, ha már itt felmerült a téma, hogy egyáltalán az EUjognak való megfelelés és a különböző irányelveknek és a rendeleteknek a felsorolása a törvény végén teljesen fölöslege s véleményünk szerint, hiszen erre nincs törvényi kötelezettség, és ha ezek az irányelvek vagy a különböző európai uniós joganyag változik, akkor automatikusan módosítani kell a polgári törvénykönyvet. Ez nem túl elegáns, és ráadásul elég lenne az, hogy ha magában a tartalmában megfelelne a polgári törvénykönyv ezeknek a különböző irányelveknek és kötelezettségeknek. Szeretnénk - és ez a 361. pontban megfogalmazott javaslatunkban szerepel , hogy a jogalkotással okozott kárért való felelősség is megteremtőd jön. Ez is egyfajta újdonság, és lehet ezzel vitatkozni, de akkor kérem, hogy ezt akár tegyék meg, és tudjunk rá reagálni. Úgy gondoljuk, hogy azért a jogalkotónak is felelősséget kell vállalni, noha nem feltétlenül annak, aki mondjuk, egy törvényjavaslato t benyújtott és azt elfogadta, bár az is egy érdekes kérdés lehet, hogy ezt az elvet hogyan lehet áttörni, viszont a magyar állam mögöttes felelőssége adott esetben megállapítható kell hogy legyen az Országgyűlésnek bizonyos döntéseivel szemben. És zárszók ént - hogy a szűkös időkeretbe is beleférjünk , a fogyasztó fogalmánál már többször megfogalmaztuk aggályainkat amiatt, hogy ez csak a természetes személyt foglalja magában. Utalnék arra, hogy a polgári törvénykönyvben nagyon sokáig úgy szerepelt, és ez l enne vélhetően a megfelelő megoldás, hogy aki a tevékenységén, mondjuk, egy gazdasági tevékenységén kívül álló indokból vesz egy szolgáltatást igénybe - gondolok itt egy kisvállalkozásra vagy akár egy középvállalkozásra is , ugyanúgy fogyasztónak minősülj ön, hiszen érezhetjük, hogy mondjuk, egy sarki zöldséges, amikor bekötik hozzá a közműveket, akkor az áramszolgáltató céggel szemben nincs egyenrangú viszonyban, és amikor kijön a számla vagy egyéb problémái akadnak, akkor ő bizony ugyanolyan fogyasztó, mi nt egy természetes személy. Természetesen itt lehet különböző vonalakat meghúzni, és lehetne ezen vitatkozni, de úgy gondoljuk, hogy a Ptk.ban a nagyon sokáig egyébként üzembiztosan benne lévő fogyasztó fogalma megfelelő lett volna, és a 403. pontban erre teszünk javaslatot, hogy ez visszakerüljön. Röviden ennyiben szerettem volna néhány javaslatot ismertetni, amihez kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Két perces felszólalásra megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. DR. VAS IMRE (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Staudt képviselőtársam, de azt hiszem, más jobbikos képviselőtársaim is azt szorgalmazták, hogy a törvényt, illetve a jogs zabályt javítsuk ki, illetve módosítsuk törvényre. Itt polgári jogi jogviszonyokról beszélünk, és megmondom őszintén, nehezen tudom elképzelni, hogy lenne bármilyen olyan felhatalmazás, ami törvényen vagy kormányrendeleten kívül más jogalkotó szerveknek po lgári jogi jogviszonyok szabályozására felhatalmazást adna. Merthogy a miniszter, önálló szabályozó szervek vezetői, a Nemzeti Bank elnöke, illetve az önkormányzat csak külön felhatalmazás alapján alkothat rendeletet, de ezek a felhatalmazások nem terjedne k ki azokra az esetkörökre, amit képviselőtársam mondott. Tehát az alaptörvény, a jogalkotásról szóló törvény, az önálló szervezetszabályozó szervekről szóló törvény, egyes törvények vagy az önkormányzati törvény sem ad felhatalmazást arra az önkormányzato knak, hogy polgári jogi jogviszonyokat ők külön szabályozzanak. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez az aggodalmuk nem valós. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak. D R. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) :
