Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
4394 FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét egy olyan javaslat fekszik a Magyar Országgyűlés előtt, amely már egy hatályba lépett, Fides z által megalkotott törvényt módosít. Itt rögtön szeretném is pontosítani a Pichler Imre László képviselőtársam által elmondottakat. Úgy gondolom, hogy a szakképzési törvény módosítására azért volt szükség, tisztelt képviselőtársam, mert hihetetlen módon f elelőtlenül, átgondolatlanul és kapkodva alkották meg ezt a szakképzési törvényt, amely 2012. január 1jével hatályba lépett. Úgy gondolom, hogy azokat az észrevételeket, amelyek beérkeztek önökhöz, olyan kritikaként is kellene kezelniük, amelyek a jövőre nézve némi tanulság levonására szorítanák önöket, hogy a jövőben ne úgy döntsenek egy ilyen stratégiai kérdésben, mint mondjuk, a magyar szakképzés, hogy tényleg néhány hét alatt kell a Háznak lezongoráznia a bizottsági üléstől kezdve az általános vitán át a részletes vitáig egy olyan ágazatot érintő, egy olyan oktatási területet érintő sarkalatos törvényt, amely - hangsúlyozom - a tavalyi évben 139 ezer tanulót érintett, és tessék, itt az eredménye: egy salátatörvényben most megpróbálják menteni a menthető t, belesűrítik azokat a hiányosságokat, melyeket egyrészről az ombudsman is jelzett a nyár folyamán. Augusztus 5én volt egy közleménye Szabó Máténak, hadd idézzek ebből. “A pedagógusoknak, a szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a szakk épzésről szóló törvény tartalmát kellő mélységében megismerhessék, és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására.” Ez volt a legfőbb indoka Szabó Máténak, hogy alkotmányellenesnek tekintette az önök törvényét, és kérte önöket, hogy azokat a demokratikus alapjogokat biztosítsák a szülők, gyermekek és pedagógusok részére, amelyek, azt gondolom, egy jogállamban megilletik őket. Mi a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről szintén alapvetően arra hívtuk fel a figyelmet, hogy számos ponton antidemokratikus a szakképzési törvény, amely sajnos hatályba lépett. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy sem a szülők, sem a pedagógusok, sem pedig a gyermekek érdekeit nem helyezi a törvény a középpontba, ehelyett pusztán gazdasági szempontok mentén alkották meg a szakképzési törvényt, amely az önök nyelvezetét ismerve alapvetően azt jelenti, hogy forráskivonást kell eszközölni erről a területről is. Úgy véljük, hogy az a fajta központosítás, ami, azt gondolom, némiképp emlékeztet az ötvenes évek államosítására, túlzott mérték ű, tehát azt a szakképző intézményeknél is tapasztaljuk. (17.30) Kénytelen vagyok alapvetően a koncepcióval foglalkozni, mielőtt ennek a módosító csomagnak a tárgyalásába belekezdenék, ugyanis az a legnagyobb probléma, hogy magát a kormány szakképzési konc epcióját elhibázottnak tartjuk. Ezek a térségi integrált szakképző központok, amelyekben önök a jövőben is megvalósítani kívánják a szakképzést, véleményünk szerint egész egyszerűen alkalmatlanok arra, hogy gyermekeket magas színvonalon, minőségileg tudjun k szakmára tanítani, mi úgy gondoljuk, hogy családias környezetben, kisebb intézményekben ez jobban megvalósulhat. A legnagyobb probléma az, amit említett MSZPs képviselőtársam is - egyet kell értsek Sós Tamás képviselő úrral abban a tekintetben , hogy b izony, miközben önök a német mintára megszervezett duális képzésről beszélnek, addig valóban a cégeknek mindössze csak 1,3 százaléka fogad szakiskolai tanulókat. Tehát megint elmondható, hogy a Fidesz részéről egy kirakatpolitika, egy látványpékség, amit t apasztalunk: nagy szavak, hangzatos jelmondatok, miközben a valóság az, hogy szinte alig találunk olyan céget az országban, amely szakmunkástanulókat képes fogadni. És itt szeretném hangsúlyozni, hogy nem azáltal lesznek gyakorlati képzőhelyek, hogy önök a z értelmező rendelkezések között definiálják a gyakorlati képzést biztosító tanműhely fogalmát, hanem azáltal lehetne ezen az állapoton javítani, ha önök motiválnák a cégeket, a vállalatokat, érdekeltté tennék őket abban, hogy fogadjanak szakiskolai tanuló kat. Ez azonban pont ellenkezőleg valósult meg: a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben önök csorbították ezeknek a vállalatoknak a jogait, és ellenkező érdekérvényesítést valósítottak meg. Nem gondolom, hogy érdekeltté tették volna őket abban, hogy részt vegyenek a szakképzés bonyolításában, másrészt pedig sajnos számolnunk kell
