Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
4395 pedagógusok, szakoktatók elbocsátásával is, ami a magunk részéről, a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről elfogadhatatlan. Fontos hangsúlyozni, hogy miközben arról beszé lnek, hogy hogyan kellene megvalósítani a minőségi szakképzést, a munkaerőpiacon az elmúlt két évben, az önök elmúlt kétéves kormányzása alatt semmilyen előrelépés nem tapasztalható. Matolcsy György hiába mondja el az oktatási bizottsági meghallgatáson is, hogy 2010hez képest mennyivel nőtt a munkahelyek száma, hiszen tudjuk, hogy az önök statisztikájába beleszámítanak azok is, akik részt vesznek a közmunkaprogramban. Arról is zseniálisan kommunikálnak hónapról hónapra, hogy csökkent az álláskeresők száma. Persze elfelejtik hozzátenni például azt a statisztikai adatot, hogy csak Ausztriában az előző év hasonló időszakához képest duplájára nőtt a regisztrált magyar munkavállalók száma. Tehát mintegy 28 ezer főről 56 ezer főre növekedett azoknak a magyaroknak a száma, akik - hangsúlyozom - bejelentett módon vállalnak munkát nyugati szomszédunknál, és miközben önök azt mondják, hogy szükség van a magyar munkaerőpiacon ezekre a jól képzett magyar fiatalokra, addig tegyük hozzá azt is, hogy ezek a jól képzett mag yar fiatalok most már családostól hagyják el az országot, gyermekestől telepednek át akár Ausztria területére. A Jobbik Magyarországért Mozgalom tehát mind foglalkoztatáspolitikai, mind pedig oktatáspolitikaimódszertani szempontból elfogadhatatlannak tart ja magát a szakképzési törvényt, és miáltal magát a jelenleg hatályos törvényt nem tartjuk jó koncepciónak, ezért nyilvánvalóan annak a toldozgatásátfoldozgatását sem tartjuk elfogadhatónak, tulajdonképpen értelmetlennek tekinthetjük. Szeretném még kiemel ni, hogy némely ponton - legyünk igazságosak - vannak jó kiegészítések az előttünk fekvő javaslatcsomagban, de azt gondolom, ezeket már rögzíteni kellett volna a törvény tavalyi elfogadásakor. Mire gondolok? Nyilvánvalóan a Jobbik is támogatja azt, hogy az őszi, a téli, illetve a tavaszi szünet idején a tanulókat ne lehessen kötelezni gyakorlati oktatásra. Nyilvánvalóan az is elfogadható számunkra is, hogy a nyári szünetben pedig azok a tanulók, akik év közben nem rendelkeztek igazolatlan hiányzásokkal, és a szorgalmuk ezt lehetővé teszi, ha betegségből adódóan volt gyakorlati hiányzásuk, akkor pótolhassák ezeket az elmaradásaikat, tehát a következő tanév megkezdéséig fel tudjanak zárkózni. Az is nyilvánvalóan logikus, hogy az a gyakorlati képzésben részt ve vő oktató, aki a gyerekeket tanította év közben, vehessen részt a vizsgán, és ennek az oktatónak ne kelljen szerepelni az Országos Képzési Jegyzékben, hanem lehessen tagja a vizsgabizottságnak. Nyilvánvaló, hogy ez mindannyiunk, illetve legfőképpen a gyerm ekek érdeke. De negatívumot is hadd emeljek ki: nem értjük, hogy milyen indokok alapján vették bele ebbe az előterjesztésbe azt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok az ingyenes képzést a végtelenségig igénybe vehetik. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egy fajta túlzott pozitív diszkrimináció azoknak a tanulóknak a hátrányára, akik nem halmozottan hátrányos helyzetűek, tanulni szeretnének, és tegyük hozzá azt is - és szintén csak statisztikai adatokra tudunk támaszkodni , hogy bizony ezek a halmozottan hátr ányos helyzetű gyermekek az esetek többségében egyáltalán nem érdemlik meg ezt a fajta különleges bánásmódot. Szeretném elmondani még: az pedig, hogy a javítóvizsgán is lehet részszakképesítést adni a diák számára, számunkra szintén érthetetlen, hogy ez ho gyan és miért került bele az előterjesztésbe. Az egyszer biztos, ez a fajta szemléletmód, ami ebből a szakképzési törvényből ezekkel a módosításokkal együtt is kiviláglik, az nem szolgál semmi mást - és hadd mondjam ezt zárszóként , mint hogy Magyarország ot egy rabszolgagyarmatként, egy összeszerelő gyarmatként látják, önök ezen a szemüvegen keresztül tekintenek hazánkra, és mint egy összeszerelő gyarmaton, az önök elképzelései alapján nincs szükség jól képzett magyar munkaerőre, nincs szükségük jól képzet t magyar szakemberekre. Ezért a minőség helyett a mennyiség irányába mennek el. Önök spórolni szeretnének a szakképzésen, olcsóbb szakképzést szeretnének megvalósítani, mert önök azt vallják, hogy Magyarországon nem szakemberekre, hanem segédmunkásokra van szükség.