Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 27 (242. szám) - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP):
4069 technológiákra ala pozott koncepció, úgy, hogy szándékosan háttérbe szorítja a megújulóenergiaforrások kiaknázását. Sajnos, Magyarország lesz az az európai állam, amely 2020ban a legtávolabb áll majd, a jelenleg érvényben lévő szabályozási és támogatási rendszert figyelemb e véve, a megújuló energiákra vonatkozó célkitűzések teljesítésétől. Ezek a célkitűzések nem túl ambiciózusak, és ehhez képest is elég távol fogunk állni. Ez mindenképpen egy komoly baj és egy politikai probléma. (11.20) A megújulóenergiatámogatási rendsz er kidolgozására a kormány nem fordít elegendő figyelmet, dédelgetett projektjei mellett - mint például atomerőműbővítés - nincsen már erre elég ideje. Az új támogatási rendszer kidolgozása már több mint egy éve csak ígéret, és minél tovább halasztódik, a nnál kevésbé valószínű, hogy 2020ig meg tudnak valósulni azok a beruházások, amelyekkel biztosítani tudjuk a megújuló energiákra vonatkozó célkitűzés teljesítését. Úgy gondolom, hogy az energiahatékonyság szintén nem szerepel elég kiemelten a kormány inté zkedései között. Annak ellenére, hogy a nem hagyományos szénhidrogének, uránbányászat és nukleáris energiatermelés által teremtett munkahelyek számához képest sokkal több munkahelyet lehetne teremteni a megújuló szektorban és az energiahatékonysági intézke dések révén, nem látjuk, hogy ez valódi prioritás lenne, pedig ez a kormány úgy állt fel, hogy óriási összegeket, százmilliárdokat fog majd ebbe a szektorba építeni. Ez az energiahatékonysági intézkedéscsomag kiemelten szerepel az LMP koncepcióiban, sőt mé g az alternatív költségvetésében is, és nagyon komoly kisvállalkozásfejlesztési és munkahelyteremtési potenciált látunk benne. Mindenképpen szeretnénk, ha erre kiemelt figyelmet fordítana a kormány. A törvénycsomagban megjelenik néhány pozitív elem, mint például a kvóták eladásából származó bevételeknek a kibocsátások csökkentésére történő fordítása. Ezek a pozitív elemek sajnos nem a kormány energiapolitikai koncepciójából, hanem az európai uniós kötelezettségből eredeztethetőek. A kormány ugyanakkor nem kívánja kihasználni az összes, európai szabályozás nyújtotta lehetőséget; ahelyett, hogy a kibocsátási egységeket a villamosenergiatermelők számára ingyenesen osztaná ki, ezeket az egységeket aukción is értékesíthetnénk a cégek számára az európai szabály ozás értelmében. Ez lehetővé tenné, hogy a bevétellel energiahatékonysági és megújulóenergiaprojekteket támogassunk, és a bevételek egy részével kompenzálhatnánk az érzékeny fogyasztókat, hogy megvédjük őket az esetleges áremelkedés hatásaival szemben. A kormány azonban szívesen adja oda ezt a pénzt a nagy villamosenergiatermelő vállalatoknak. Sajnos, ez irányú javaslatát a kormány már benyújtotta az Európai Bizottság számára, így a törvényjavaslatban szereplő kormányrendelet, amely megalkotására a kormán y saját magának felhatalmazást ad, már pusztán formaság lesz, mert a döntés már megszületett arról, hogy az erőműveknek ingyen adunk kvótát. Nem világos egy törvényjavaslatból az, hogy a kormány mire kívánja költeni a kvótabevételeket. A javaslatban szerep el, hogy üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ez azonban számos módon megvalósulhat. A kormány ezt a bevételt remélhetőleg valóban megújuló energiára és energiahatékonyságnövelő beruházásokra kívánja fordítani kibocsátáscsökkentés címén. Az o kos mérés lehetőséget biztosíthatna a keresleti oldal szabályozására, lehetővé téve több megújuló energia villamosenergiarendszerbe történő integrálását és az energiahatékonyság növelését. Az okos méréssel kapcsolatos módosítási javaslat ahelyett, hogy el őrelendítené egy koncepció kidolgozását, törli a határidőt az okos mérési rendszerek bevezetésére vonatkozó értékelésről; egy olyan határidőt töröl, ami már lejárt egyébként, hátha így nem tűnik fel senkinek, hogy ezen a területen is le vagyunk maradva. Sa jnos, ez a határidő egy európai uniós irányelvben szerepel, így a magyar jogszabályokból való törlése nem mentesíti a kormányt azon felelősség alól, hogy az értékelést és az okosmérők felszerelését minél hamarabb elvégezze. A jogalkotási tervben szereplő s zámos törvényjavaslat láttán akár remélni is lehetett volna, hogy a kormány ezt a sok energetikai tárgyú törvényt valamilyen átfogó koncepció mentén szeretné
