Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 27 (242. szám) - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
4064 és középvállalkozásoknak is lehetőséget biztosít arra, hogy elvégezzék az okat a hatékonyságjavító beruházásaikat, amelyek energia- és anyagtakarékos módon tudják majd a versenyképességüket javítani. Ezen túlmenően fontos azt is kiemelni, hogy a gazdasági operatív programon belül is kiemelt szerepet kaptak ezek a pályázatok, és hála istennek, elmondható az, hogy végre felébredt a hazai kis- és középvállalkozói szektor, elindultak a pályázatok után, és elindították azokat a fejlesztéseket, amelyek úgy fogják a kibocsátást csökkenteni, hogy közben még a versenyképességüket is - ha kicsi mértékben is - tudják javítani. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Most megadom a szót rendes hozzászólásra, 15 perces időkeretben Kepli Lajosnak, a Jobbik képviselőjének. KEPLI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Hallgatva itt az elmúlt néhány kétperces hozzászólást, az az érzésem támadt, hogy tulajdonképpen - itt főleg Bencsik képviselő úr hozzászólásaira gondolok - próbálunk egy bizonyos satuban úgy elhelyezkedni, hogy lehetőleg minél később nyomjon minket agyon, ahogy szorul össze a satu két pofája. Te hát igazából ez nem egy növekedési modell vagy növekedési pálya az én szemszögemből, és abban igazat adok Kovács képviselő úrnak, hogy ez egy olyan rendszer - tehát ez a teljes Európai Unióban kialakított emissziókereskedelmi rendszer , ami tulajdonképpen egyfajta önsanyargatásnak is feltehető, de egyben főleg most már a harmadik szakaszba lépő emissziókereskedelmi rendszernél egy manipulációs eszköz az Európai Unió vezetésének kezében, mégpedig az Európai Bizottság kezében, amellyel bizonyos iparágakat pr eferálhat, míg másokat sarokba szoríthat vagy ellehetetleníthet. Egyértelműen kiderült ez számomra az előző felszólalásokból, úgyhogy ezt képviselőtársaim is tisztán látják. Mert miről van szó? Magyarázzuk el azért a parlamenti közvetíté st nyomon követő, kevésbé hozzáértő hallgatóknak, nézőknek is. Tulajdonképpen a globális éghajlatváltozás miatt - aminek Magyarországon is látjuk jeleit, többek között a csapadékeloszlás egyre szélsőségesebbé válásában, abban, hogy egyik évben árvíz, a más ik évben aszály van, az egyre szélsőségesebb hőmérsékleti eloszlásokban és sok másban - próbáljuk világszinten megtalálni ennek az okát, és kivédeni ennek a minél szélsőségesebbé válását. Erre kikiáltottuk mintegy bűnbaknak - persze van ennek tudományos al apja is - a széndioxidot mint az üvegházhatásért leginkább felelős gázt. Ez idáig, azt mondom, rendben is van, egyébként is a tudósok dolga eldönteni, hogy valóban a széndioxid felelőse a globális klímaváltozásért vagy pedig nem. Tegyük fel, hogy igen. Ekkor mi létrehozunk egy rendszert, csatlakozik hozzá néhány ország, csatlakozik hozzá az Európai Unió, azonban - ahogy Kovács képviselő úr is említette - a legnagyobb kibocsátók nem csatlakoznak hozzá, és ha jól tudom, a Tudományos Akadémia adatai szerint , egy stratégiai tanulmányban jelent meg, az, amit a teljes Európai Unió ezzel a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel széndioxidkibocsátást meg tud spórolni, talán ha 1 százaléka a világ széndioxid kibocsátásának, vagyis a klímavédelem céljaihoz egyáltalá n nem járul hozzá még akkor sem, ha valóban aláírjuk azt, hogy a széndioxid a felelős a klímaváltozásért. (11.00) Ebben az esetben viszont nem értjük, és persze tudom, hogy európai uniós direktíva, és át kell ültetni a magyar jogba, de akkor sem értjük, h ogy miért sanyargatjuk a gazdaságot egy olyan intézkedéssel, amelynek globális szinten nem vagy egyáltalán nem, vagy nagyonnagyon elenyésző hatása lesz arra a célra, amire kitalálták, tudniillik a klímaváltozás kezelésére. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi Is tván, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ráadásul nem egyeztethető össze feltétlenül a nemzeti energiastratégiával sem, hiszen a nemzeti energiastratégia alapvetően egy atomszénzöld forgatókönyvre épül, amelyből az atomenergia és a zö ldenergia, vagyis megújuló energia valóban alacsony széndioxidkibocsátású, azonban a szén
