Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 26 (241. szám) - Bertha Szilvia (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Hogyan ellenőrizhető az etnikai alapú támogatásra jogosultság?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
3898 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tekintettel arra, hogy az interpelláló képviselők nem fogadták el a választ, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 182 igen szavazattal, 72 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta. Bertha Szilvia (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Hogyan ellenőrizhető az etnikai alapú támogatásra jogosultság?” címmel ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: “Hogyan ellenőrizhető az etnikai alapú támogatásra jogosultság?” címmel. Bertha Szilvia képviselő asszonyt illeti a szó. BERTHA SZILVIA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Hazánkban akár állami, akár európai uniós forrással fedezett pályá zatokban rendszeresen előjön az etnikai alapú pozitív diszkrimináció elvárása, sokszor konkrét számokkal meghatározva. Ön az írásban feltett kérdésemre azt válaszolta, hogy a támogatások szociális alapon nyitottak bárki számára. Ennek ellentmond, hogy egye s TÁMOPprogramokban például kifejezetten előírás, hogy a támogatottak 20 százalékának cigány származásúnak kell lennie. Eközben hivatalos adatok a magukat cigány származásúnak vallókról 2001ben álltak rendelkezésre, ekkor ebben a semleges és érdektelen h elyzetben önbevallás alapján 190 ezren vallották magukat annak. A kisebbség korcsoport szerinti állítólagos eloszlása alapján ennek a számnak nagyobb részét kiskorúak teszik ki. Jobb híján ezeket kell valós, objektív adatoknak tekinteni, tehát jogos elvárá s szerint ilyen kisebbségi számhoz kellene igazítani a célzott támogatásokat is. (15.10) Ezzel szemben azt kell tapasztalnunk, hogy az alig 2 százalékos felvállalt arányhoz képest a cigányság minden támogatási területen, így a képzési, elhelyezkedést segít ő programokban is - központi elvárás alapján - származás szerint pozitívan diszkriminálva van és durván felülreprezentált. Ezek tények, a kérdés az, hogy miért. Hátrányos helyzetűnek minősülnek a kisgyermekes anyák, a gyermeküket egyedül nevelők, az 50 év felettiek, a pályakezdő fiatalok, a rokkantak, a fogyatékkal élők is. Összességében 2 millió köré tehető a nem cigány hátrányos helyzetű munkavállalók és munkakeresők száma, velük szemben a munkaképes korú cigányság száma a hivatalos adatok alapján jóval k evesebb, mint 100 ezer, tehát a támogatás durván részrehajló. De hogy ki, mi alapján minősül cigánynak, az sehol nincs meghatározva, nincs nyilvántartás, nincs meghatározás. A módszertani útmutató alapján az, aki nyilatkozatban annak vallja magát, csakhogy ez alapján az a cigány, aki úgy dönt, hogy aktuálisan oda akar tartozni, mert éppen ezt diktálják érdekei, elég egy papíron nyilatkoznia. Nyilvántartás nélkül ez nagyjából egy önkéntes klubnak felel meg, és a visszaélések igen széles tárházát nyitja meg, miáltal az integráció elősegítését célzó milliárdok kontrollálatlanul szállhatnak a semmibe. Tehát lehet, hogy tegnap és holnap cigánynak számít valaki, mert éppen azt diktálja érdeke, de ma ugyanezen ember megsértődik, mert éppen valaki cigánynak minősíte tte, ezért megy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, mondjuk, egy munkáltató kapcsán.
