Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 26 (241. szám) - Bertha Szilvia (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Hogyan ellenőrizhető az etnikai alapú támogatásra jogosultság?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3899 Mivel az írásbeli kérdésemre adott válaszából az derül ki, hogy nincs semmilyen objektív, egyértelmű azonosítási módszer, amivel a kormány, a munkaügyi hivatal, a munkáltató m egállapíthatja, hogy ki a cigány, és ez alapján kinek jár etnikai alapon ilyen típusú plusztámogatás, akkor kérdezem, hogy mi alapján lehet pénzt biztosítani jogszerűen, etikusan ilyen hivatkozási alappal. És itt sok tízmilliárd forintról beszélünk. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Halász János államtitkár úrnak. HALÁSZ JÁNOS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő As szony! Szomorúsággal tölt el az ön megközelítése; ha nem bánja, én más szempontból tekintek a problémára. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hozzunk egy zsebkendőt?) Az ön és a Jobbik megközelítése káros és terméketlen, meglehetősen demagóg. A problémák rendez éseként eddig csak a gárdamenetelést és a kerítés ötletét hallhattuk önöktől. Ezzel szemben a Fideszkormány az első olyan kormány, amely nemcsak ciklusokat átölelő, hanem az országhatárokon is átívelő romastratégiát alkotott. Teszi mindezt azért, tesszük mindezt azért, mert fontos feladat az ellentétek kiélezése és a gyűlöletkeltés helyett a romák és a többségi társadalom megerősítése, a közös jövő építése. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van!) Az utóbbi években számos jelentős állásfoglalás és szakmai javaslat született az etnikai adatok kezelésére, használatára. Ezek több esetben konkrét javaslatot is tartalmaztak a hosszú évek óta vitatott problémák kezelésére. A statisztikai és társadalomtudományi szakemberek számára széles körben elfogadott, ha tetszik, konszenzusos vélemény, hogy a népszámlálási adatok - számos okból kifolyólag - a valóságosnál lényegesen kisebbnek mutatják a cigányság létszámát, erre tehát nem alapozhatunk elosztási arányokat. Arról nem is beszélve, hogy elvileg is lehetetl en igazságos arányokat meghatározni, hiszen e gondolat jegyében a fejlesztéspolitika egészét tekintve kellene tudnunk, hogy hány százalék jut a roma népességnek és mennyi a nem roma népességnek. Tisztelt Képviselő Asszony! Minden fejlesztés a társadalom eg észét szolgálja, a társadalom valamennyi tagjának értéket jelent, ha csökkennek a társadalmi különbségek, nő a versenyképesség. Ez a versenyképesség nem csupán gazdasági, hanem társadalmi vonatkozásokat is érint. Nem véletlen, hogy a kormány a nemzeti együ ttműködés kormányaként egyik alapvető céljává tette a társadalmi kohézió, a felzárkózás ügyét. A kormány az önálló, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság felállításával politikája egyik prioritásává tette a mélyszegénységben élők, ezen belül a r omák megsegítését. Munkáját jellemzi az átfogó megközelítésmód, amely a szakpolitikák összehangolásával és komplex beavatkozásokkal kívánja elősegíteni hazánk társadalmi és területi kohézióját. Magyarország kormánya az elfogadott vonatkozó jogszabályok, a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia és a hozzá tartozó intézkedési terv segítségével foglalkozik a hátrányos helyzetűek és ezen belül a romák speciális helyzetével, és próbál javítani gazdasági, szociális pozíciójukon, miközben elhivatott felszámolni az őket érintő diszkriminációt is. Számtalan támogatást adunk a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeknek, és ezek többsége minden mélyszegénységben élő számára elérhető. Az oktatás területén bevezetésre kerültek különböző oktatási, esélyegyenlőségi intézk edések; ez az integrációs program mára már több mint 1800 intézményt érint, és évente körülbelül hétmilliárd forint költségvetési támogatásból zajlik. Fontos megemlíteni, hogy a hazai és uniós forrásokból támogatott, összehangolt programok az élethosszig t artó támogatási rendszerek alapján valósulnak meg kora gyermekkortól, például ilyen a “Biztos kezdet” gyermekházak program, egészen a felnőttképzésig, ilyen például az “Újra tanulok” program. Az oktatási esélyegyenlőség kiterjesztésének céljából további pr ogramok is indultak, így a körülbelül évi kétmilliárd forintból gazdálkodó Útravalóösztöndíjprogram. Ezzel közvetlenül és
