Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
3854 ninc sen szó átcsoportosításról, és nincsen szó a pénzalapok teljesen egységes kezeléséről, és mint ahogy Ékes Ilona fogalmazott itt a Fidesz nevében, a párhuzamosságok kiküszöböléséről. Számos párhuzamosság van még sajnos most is a rendszerben. Amit viszont té telesen szeretnék cáfolni, és annak idején felháborodásomat is kifejeztem ezzel kapcsolatban, és nyilvánosságra is hoztam az álláspontunkat, egész egyszerűen, képviselő asszony, nem igaz az, hogy a zárolások nem érintették a Bethlen Gábor Alap által kezelt forrásokat. Ez konkrétan nem igaz, amit ön mondott. Tavaly 600 millió forintot vontak el olyan forrásokból, illetve olyan célokból, amelyek egyébként a Bethlen Gábor Alaphoz kapcsolódnak; 600 millió forintot, miközben egyébként azt kommunikálta folyamatos an a kormány és a kormánypártok, hogy a megszorítások - nem megszorítások, most nem tudom, hogy éppen most minek keresztelik a megszorításokat , kiigazítások vagy korrekciók nem fogják érinteni a külhoni magyarságnak szánt pénzeszközöket. De, érintették e gyébként, és ha még ezt a 600 millió forintot nem vesszük figyelembe, akkor sem beszélhetünk egyébként érdemben és lényegében több pénzről és több támogatásról, mint amennyit a GyurcsányBajnairezsim utolsó éveiben a külhoni magyarok kaptak. Aztán hadd id ézzem miniszterelnökhelyettes úr 2010. XII. hó 7én mondott miniszteri expozéját a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény kapcsán, ahol hosszan fejtegette, hogy ez a rendszer miért lesz majd jobb. Mint jeleztem, ezt részben mi magunk és elhittük. Akkor adott egy kis történelmi visszatekintést egészen Bethlen Gábor koráig magáig egyébként visszanyúlva. Többek között arról beszélt akkor Semjén Zsolt, hogy nyílt pályázati pénzeket pedig a 2006 elején induló Szülőföld Alap döntéshozó kollégiumi rendszerben osztot ta. Az utóbbi esetben 2 milliárd forintról van szó. 2006ra utalt vissza miniszterelnökhelyettes úr, és távol álljon tőlem, félreértés ne essék, nehogy nekiálljon itt valamelyik fideszes képviselőtársam arról beszélni, hogy most miért vagyunk egy platform on az MSZPvel, vagy hogy én bármiben is az MSZPkormányt kívánom dicsérni, mert ez a lehető legtávolabb áll tőlem. Ez inkább önökre nézve és a kormánypártokra nézve sajnálatos, mint hogy rájuk nézve dicséretes, hogy akkor, amikor 2006ban 2 milliárd forin t volt az, amit nyilvános pályázatok keretében lehetett szétosztani külhoni magyar célokra, addig ez az összeg hat év elteltével mindösszesen 600 millió forintra csökkent, képviselőtársaim. Például lehet, hogy erről kellett volna vagy erről is kellett voln a ebben a javaslatban beszélni. Ugyanis a nyílt pályázati keretben felhasználható vagy megítélhető pénzek két évvel ezelőtt a törvény eredetijében szereplő 10 százalékkal ellentétben mára már csak 5 százalékra csökkentek, ez az a 600 millió forint, szemben , még egyszer mondom, a 6 évvel ezelőtti 2 milliárd forinttal, és akkor most ne is beszéljek még arról, hogy 6 év alatt mennyi volt az infláció, és akkor hogyan lehetne ezt a dolgot felpörgetni. (13.30) Tehát többszörös összegről beszélünk, többszöröse vol t hat évvel ezelőtt az az összeg, amit pályázati formában kaptak meg. A pályázatokkal kapcsolatban szintén - és aztán utána nem macerálom már többet Ékes képviselőtársamat, és beszélek majd a javaslatról is , ugye, a pályázatokkal kapcsolatban szintén elh angzott egy mondat, amit ön kritikának szánt, Ékes képviselőtársam. Méghozzá az, hogy a pályázatokról úgy döntöttek, hogy azt a határon túli magyar pártok alkujának az eredményeképpen közvetítették Budapestre. Na most, úgy gondolom, hogy a határon túli mag yar pártok vagy azoknak egy része nagyon boldog lenne ma, ha egy ilyen alkufolyamat részese lenne. Ugyanis most nemhogy nincs alkufolyamat, hanem önök kifejezetten pozitívan diszkriminálnak, illetve negatívan diszkriminálnak bizonyos határon túli pártokat vagy az ő vélt vagy valós érdekkörükbe tartozó civil szervezeteket. Az elcsatolt régiók döntő többségében a kormányzati forrásokat önök igenis és kifejezetten politikai logika alapján döntik el, aminek a szakmaisághoz a legtöbbször köze sincsen. Ezért hiáb a végez valaki kiváló magyarságmentő tevékenységet a kultúrában, az oktatás területén vagy a közösségszervezésben, ha nincs a megfelelően favorizált ottani magyar párt vagy szervezet
