Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
3855 érdekkörében, akkor a legcsekélyebb esetben sem számíthat támogatásra. Ak kor, amikor ön kritikaként arról beszél, Ékes Ilona képviselőtársam, hogy mennyire fölháborító volt az, hogy különböző szervezetek alkuja alapján születtek pályázati döntések, amit én magam sem tartok jónak, félreértés ne essék, azt hiszem, ez sok esetben még mindig jobb volt, mint a mostani rendszer, ahol semmi másról nincs szó, mint határon túli klientúraépítésről magyar állami pénzből. Nézzük akkor, hogy mivel foglalkozik még a javaslat. Mondhatnék nagyon sok mindent, hogy mivel nem foglalkozik, és mivel kellett volna, de ha már egyszer behozták ezt, akkor nézzük, hogy mi az, ami előttünk van. Hadd kezdjem egy technikai jellegű hozzászólással. Itt az 1. § rendezi és kétségkívül egy kicsit jobban megfogalmazza, hogy tulajdonképpen kik azok, akik támogatásb an részesülnek. Itt azért megfontolásra ajánlom, ajánljuk, Vágó Sebestyén képviselőtársammal be is adtunk egy módosító javaslatot ezzel kapcsolatban, hogy a b) pontban, ahol a civil szervezetekről beszélünk, a d) ponthoz hasonlóan kerüljön feltüntetésre az , hogy támogatásban részesülhetnek a civil szervezetek által fenntartott különböző oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények is. Ez egyfajta pontosítás. Azzal együtt is, hogy egyébként magát az eredeti szöveget is jobbnak és helyesebbnek tartjuk, mint ami a mostani törvényben szerepel. És akkor nagyjából ezzel véget is ért a pozitív kritikáim sora. 2. §. A 2. § szabályozza azt, hogy az alap pénzének hány százaléka költhető vagy használható fel működésre. Jelen esetben, illetve a tavalyi é s az idei évben nagyjából ez 7 százalék, tehát 7 százalékos összeg az, amit működésre használtak. Na most, ezt a javaslat szeretné 10 százalékra emelni, pontosabban rögzítené ezt a 10 százalékot, ami a korábbi javaslatban nem volt benne vagy nem volt száms zerűsítve, a költségvetési törvényben jelent csak meg külön nevesítve ez az összeg. Ezt a 7 százalékot, amiről most beszélek, képviselőtársaim, nem emelni kellene, hanem éppen hogy csökkenteni kellene. Ha arról beszélnénk, hogy milyen nagyszerű, kiváló, sz akszerű és mindenki által elfogadott és üdvözölt munkát végez a Bethlen Gábor Alap, és ennek működése a szakszerű pályázatelbírálást, ügyintézést, bürokráciamentességet és egyebeket, sorolom azokat a szavakat, amelyek egyáltalán nem jellemzők az alap működ ésére, az ezt szolgálná, ha ez valóban így lenne, akkor talán lehet, hogy indokolt lenne, hogy ehhez nagyobb működési forrásokat biztosítsunk. De amikor azt látjuk, hogy az alap olyan munkát végez, amilyet, és közben olyan kiadásai vannak, mint amilyenek, hogy például az alap igazgatóságának minden egyes tagja külön szolgálati gépkocsival furikázik 15 millió forintért, meg hogy semmit nem érő, több tízmilliós tanulmányokat rendelnek meg, bizonyos esetekben bizonyíthatóan, más esetekben csak sejthetően közel i érdekkörükbe tartozó cégektől, akkor talán felmerül az a gyanú vagy felvethető az, azt hiszem, jogosan a részünkről, hogy nem kellene az egyébként sem túl átlátható működés költségeit az eddigiekhez képest emelni, és ezt még ráadásul törvényben is rögzít eni, és világossá tenni, hogy ezekre a célokra az alap 10 százalékát, még egyszer mondom, 10 százalékát el lehet működgetni. Ezt felháborítónak tartom! Amikor érdemben az elmúlt években semmivel nem emelkedett a külhoni magyarok támogatása, akkor az ő támo gatásukat kezelő Bethlen Gábor Zrt. működését akarják a mostani 7ről 10 százalékra fölemelni. Ez egész egyszerűen elfogadhatatlan! Aztán van itt több szó a kollégiumok elnökéről és a kollégium tagjairól, különböző összeférhetetlenségeket megállapítva. Sze retném megkérdezni államtitkár urat vagy bárki mást, aki tud erre válaszolni, mert február 5e óta a kollégiumnak nincs kinevezett 9. tagja: miért nincs? A kollégiumnak elvileg ugyanis 9 tagja van. Február 5én Horváth Tamás lemondott a kollégiumi tagságár ól, miután egyébként február 6án a cége kapott egy 12,5 millió forintos megbízást szervezetfejlesztésre, teszem hozzá halkan, zárójelben, azóta nincs kinevezve senki a kollégium 9. tagjává. Aztán a 6. §, amiről többször is szó volt, a határidők kérdése. A helyett, hogy világosabban szabályoznák azt, hogy az ezért felelős miniszter, illetve kormánytag mikor kell beszámoljon a kormánynak, és a kormánynak mikor kell beszámolnia a parlamentnek, ehhez képest ezeket a szabályokat inkább lazítják. Miért teszik? Az ért teszik, mert az idei évben is a kormány és egyébként
