Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3842 szinten, esetleg egyegy termelési rendszerre, például az ökológiai mezőgazdálkodásra szervezhető szövetkezeti modellt tartanánk hasznosnak, amely jobban ké pes integrálni a kistermelői, háztáji termelői kört. (12.30) Szeretném azt is elmondani, hogy az új polgári törvénykönyv megalkotása arra is alkalom lenne, hogy a mindennapi életviszonyok tekintetében segítsen egy tudati fordulatot, egy olyan tudati, szeml életbeli fordulatot, hogy igenis a ma élő embernek van egy fokozott felelőssége a jövő generációk életviszonyai tekintetében, és bármilyen furcsa, ezt a szemléletbeli zöldfordulatot kellene alkalmazni egy XXI. századi törvénykönyvnek például a kártérítési jog vagy a felelősségbiztosítási jog területén. A tervezet megfogalmazói, illetve előterjesztője számára ugyanis például nincs elvi különbség egy megrongált kerékpár és a környezetben okozott kár között, holott amíg egy kerékpárban nem lehet nagyobb kárt t enni az adott jármű értékénél, addig a környezeti elemekre az jellemző, hogy minimális anyagi vagy eszközigénnyel is hatalmas, a károkozó pénzügyi lehetőségeit akár nagyságrendekkel meghaladó károkozásra van mód, márpedig erre a differenciálásra sem a hatá lyos Ptk., sem pedig a Ptk. tervezete nincsen tekintettel. Egyetlen konkrét példát említenék. A veszélyes áruk fuvarozásánál a hagyományos zálogjog eszközeivel kezelné a jogalkotó a felelősség érvényesítésének kérdését, miközben pontosan tudjuk, hogy egy v egyszerekkel teli tartálykocsi esetén vagy például a tengeri szállításnál, ez ugye Magyarországra kevéssé érvényes, de láttunk elrettentő példákat, amikor egyegy tankerhajó balesete az adott szállító jármű értékét messze meghaladó és a következő generáció k életminőségére, a biológiai sokféleségre is egészen pusztító hatást tud gyakorolni. Ugyanakkor éppen ezért a megoldás mégis az lenne, ha a zálogjogot kiterjesztenénk a veszélyes áruval összefüggésben felmerült kár megtérítésére, másrészt pedig ennek a zá logjognak a vagyontárgyon fennálló jelzáloggal szemben elsőbbséget biztosítanánk. Tehát elszakadnánk attól, hogy a veszélyes áruk fuvarozásánál kizárólag az adott járművet, az adott vasúti kocsit kell biztosítani, hiszen az okozott vagy felmerülhető kár en nek felbecsülhetetlenül a sokszorosa lehet. Ugyanezt az elavult szemléletet érzékeljük a felelősségbiztosítások szabályozásánál, hiszen a tervezet szerint csak olyan károk megtérítése alól mentesíthet a biztosító, amelyért a károkozó jogszabály szerint fel elős, miközben az esetek többségében - lásd például a kolontári vörösiszapkatasztrófát - éppen a jogszabályi felelősséget lehet a legnehezebben megállapítani, mivel az gyakran megoszlik a hatóságok, vállalkozások, illetve különböző magánszemélyek között. A környezeti károk esetében lényegesebb lenne annak vizsgálata, hogy a kár összefüggésbe hozhatóe a biztosított tevékenységével, illetve magatartásával, hiszen például egy hulladéktároló sérülésénél jelentős környezeti kár keletkezhet akkor is, ha nincsen jogszabálysértés, és a felelősséget, illetve a károk rendezését valakinek ilyenkor is vállalnia kell. Harmadrészt pedig újfent szeretném megemlíteni azt, hogy elfogadhatatlan az LMP mint egy ökopolitikai párt számára, hogy az előre nem látható, illetve a nem várt körülmények által okozott kár esetén akár szerződésszegést követően is, de szerződésen kívül is a kár okozóit mentesíteni lehessen a felelősség alól. Mi azt javasoljuk, hogy ezeket a felmentő rendelkezéseket, kikötéseket a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség, illetve a termékfelelősség kizárására ne lehessen alkalmazni. Igen, a termékfelelősségről is szó van. Gondoljuk el, hogy adott esetben a különböző élelmiszerterrorista világcégek, amelyek GMOszennyezett termékekkel, megol dásokkal házalnak, beláthatatlan károkat tudnak okozni akár a biológiai sokféleségben, akár az emberi szervezetben. Olyan károkat tudnak okozni, amit egyébként a hagyományos polgári jogi eszközökkel nem tudunk kezelni; olyan károkat tudnak ezek a világcége k okozni, amelyeknek a pontos hatásai jelenleg nem is igazán felbecsülhetők. Éppen ezért javasoljuk azt, hogy egy olyan szemlélettel kellene - és erre vonatkoznak a módosító javaslataink is - a polgári törvénykönyvnek a XXI. században, felelősséggel a jövő nemzedékek életminőségéért kialakulnia, amikor alkalmas eszközöket ad az emberek kezébe arra, hogy bizony a
