Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3840 iratkiadási gyakorlatban, pedig a közhitelesség és a nyilvánosság elve, a kettő csak együtt érvényesülhet. (12.20) Ejtett már szót Staudt Gábor képviselőtársam arról - é s én is már említettem , hogy ezek a bizonyos pénzkövetelés biztosítása céljából kikötött tulajdonjog, illetve jog vagy követelés átruházását célzó, úgynevezett fiduciárius hitelbiztosítékok a semmisség kategóriájába kerülnek. Ez valóban erénye a javaslat nak, azonban ahogy ez elhangzott a képviselőtársam részéről, helytelen és nem jó megoldás álláspontom szerint, hogy ebben viszont egy kivételképpen beengedjük az uniós irányelvre való hivatkozást, tehát ezt tételesen szeretnénk, ha kikerülne a rendszerből. Áttérve a Hatodik könyvre, egykét olyan elemre szeretném ráirányítani a figyelmet a kötelmi részből, ami szintén elgondolkodtató, és remélem, hogy támogatást találok ebben a kormányzati oldalon. Például nagyon tipikus eset az ügyletek megkötését követően , hogy a jogosult, a szerződés jogosultja abba az akadályba ütközik, hogy az átruházott ingatlan, az átruházott vagyontárgy nem alkalmas a szerződésben foglalt célokra, vagy pedig ugye egyéb más kellékszavatossági vagy jogszavatossági problémában szenved. Erre az esetre szólóan a javaslat azt mondja a harmadik személy jogának akadályozásával kapcsolatban, hogy itt a jogosultnak kell a kötelezettet felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el. Mi azt mondjuk, hogy meg kell fordítani ezt a rendelkezést, és kife jezetten a kötelezett legyen hivatalból, úgymond, a szerződésből fakadóan köteles elhárítani ezt az akadályt, ha nem kötöttek ki más határidőt, tehát ne terheljük át a jogosultra azt a kötelezettséget, hogy egy ilyen helyzetben jogérvényesítéssel éljen. Mé g egy elem volna, amire ráirányítanám a figyelmet. A kártérítések tekintetében a járadékmegállapításról szóló rendelkezésben, úgy gondoljuk, fontos lenne a körülményváltozás kapcsán pontosítani és egyértelművé tenni, hogy itt nem akármilyen körülmény lenne jogosító a járadék mértékének megváltoztatására, hanem kifejezetten csak a lényeges körülmények legyenek ilyenek. Azt gondolom, ez mindkét szereplőjét az ilyen típusú ügyleteknek védi, és életszerűvé teszi ezeket az ügyleteket, és nem nyithat parttalan té rt a járadékjogosultságokkal való visszaélésre. Összességében azzal zárnám most ebben a körben a gondolataimat, hogy az elmondott szempontjaink és módosítási javaslataink ellenére az egész kódexet egy nagyon értékes és nagyon előremutató dokumentumnak tart juk, amely ha azokkal a módosítási javaslatokkal együtt, amelyeket előterjesztettünk, elfogadást nyernek, akkor úgy gondoljuk, hogy be fogja tölteni azt a hivatást, azt a küldetést, amit mindannyian várunk tőle, mégpedig azt, hogy hosszú évtizedekre szólóa n stabil, kiszámítható életviszonyrendszert teremtsen a polgári jogi viszonyok területén. De nagyon kérjük tényleg a nagy tekintélyű jogtudósokat és a kormányzati oldal képviselőit, hogy legyenek tényleg nyitottak ezekre a megtett javaslatokra, ne csinálja nak adott esetben még presztízskérdést se abból, hogy ilyen javaslatok előterjesztésre kerültek, és megbontanák a rendszert, hanem próbálják tényleg nyitott szívvel és szellemmel fogadni ezeket a javaslatokat. Úgy gondoljuk, a több szem többet lát elve ala pján itt a jogalkotás valódi minőségét tudnánk mindannyian most hozzátenni ehhez a javaslathoz, ha valóban érdemben is végre hozzá tudna kapcsolódni az ellenzék egyegy törvényjavaslathoz. Egy viszonylag kivételesnek tűnő pillanat ez, amikor most úgy látom , hogy van erre befogadókészség. Kérem, legyenek erre nyitottak, támogassák ezeket a javaslatainkat, és utána mi is ennek fényében tudjuk majd a végső döntésünket meghozni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő ho zzászóló Schiffer András, Lehet Más a Politika. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Korábban is azt a szemléletbeli kritikát vetettük fel az új polgári törvénykönyv tervezetével kapcsolatban, hogy kétséges, hogy a X XI.
