Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3839 a köre szélesebbre nyíljon, tehát ne hagyjuk ezt így. Akár az építkezés, akár egy vendéglátóipari egység üzemeltetése, akár pedig egy szórakozási célt szolgáló gépjárművel való odahúzás a lakás környékére ugyanis szomszédjogi eszközökkel mindmind ko rlátozhatóak lennének, ha ebben nyitottak lennének, és elfogadnák ezt a javaslatunkat. Az elbirtoklással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy újítást tartalmaz a javaslat - és ezt azért érdemes megfontolni , hogy a föld tekintetében azt az eddig létező szab ályt, ami arról szólt, hogy ingatlanhányad nem birtokolható el, ami a földre nem volt alkalmazható, jelen esetben a kódex lehetővé teszi. Úgy gondoljuk tehát, hogy nem lenne szerencsés, ha kinyitnánk ezt a lehetőséget, a tulajdoni hányad elbirtoklásának le hetővé tételét, ismert ugyanis, hogy a kárpótlási folyamat révén nagyon sok ilyen osztatlan közös tulajdon jött létre a termőföldekkel kapcsolatban. Ez ugyan kétségkívül egy nehezen működtethető, nagy létszámú tulajdonosokból álló tulajdonosi közösség, de úgy gondoljuk, hogy itt a rendszerváltozás megint csak mostoha és elégtelen lefolyása miatti tulajdoni helyzet nem szabad, hogy a hátrányára váljon azoknak, akik osztatlan tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Így tulajdonképpen, ha nem járnak el úgy, ahogy eg y tulajdonostól egyébként elvárható, hogy megakadályozzák az elbirtoklást, akkor bármelyik helyi földművelő vagy éppenséggel akár a legnagyobb többséget megszerző zöldbáró ezt az elbirtoklást megtehetné, tehát ezt kifejezetten javasoljuk, hogy ne legyen íg y. Az ingatlanokra egyébként pedig megteremtenénk azt a lehetőséget - és ezt is javasoljuk elfogadni , hogy a tulajdonostársak azért elbirtokolhassák egymás tulajdonát; még egyszer hangsúlyozom, hogy ez a föld esetében nem állna fent. A közös tulajdon sza bályairól már esett szó a vezérszónoki felszólalásunkban, és úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon sarkalatos kérdése a tulajdonosi jogosítványoknak. Úgy gondolom, hogy itt az a szabályozási elgondolás, ami a javaslatban szerepel, nem ad választ a nagy létszám ú tulajdonosi közösségek - például akár egy tó, egy horgásztó, egy közösségi célokat szolgáló ingatlan - működtetésénél, ahol a tulajdonosok száma meghaladja akár a százat is. Ott már gyakorlatilag nem lehet szinte hatékony döntéshozatalt végrehajtani, leg yen szó akár elidegenítésről, részbeni vagy egészbeni hasznosításról. Itt egy újszerű szabályt ajánlanék az önök figyelmébe, mégpedig azt, hogy száz feletti tulajdonosszám esetén már lehetséges legyen a tulajdonostársak szótöbbséggel történő döntése, eltér ve a fő szabálytól. Ezzel bőven ki tudnánk küszöbölni azt az anomalikus helyzettömeget, ami az ilyen típusú ingatlanoknál jelentkezik, 200 fő esetében pedig az ilyen döntéseknél már csak és kizárólag törvényességi alapú bírósági megtámadást javasolnánk; eg yébként még bíróság előtti megtámadás sem válna lehetővé, hogy végre ezek a nagy létszámú közös tulajdonnal rendelkező ingatlanok megfelelően működtethetők legyenek. Az ingatlannyilvántartással kapcsolatos jogokról és az iratokba való betekintésről már ej tett szót Schiffer András képviselőtársam. Ha jól értem az ő felvetésüket, ők a széljegy mögötti iratok teljes, korlátlan megtekintését biztosítanák bárki számára, ami alapvetően egy jó elgondolás, de úgy gondoljuk, hogy a bejegyzett és feljegyzett tények parttalan megtekintésének kinyitása visszaélésekre adhat okot. Itt mindenképpen szűkíteni, de a javaslathoz képest tágítani kellene ezt a kört. Úgy gondoljuk, a legjobb az lenne, ha a közvagyon megvédése vagy a saját jogaimat sértő ügylet dokumentumának me gismerése mint érdek kerülne valószínűsítésre. Ez azért kellő erőt, garanciát jelentene azok számára, akik például olyan ügyletbe keverednek, mondjuk, egy ingatlanvásárlásra vonatkozó szerződésben foglalót adnak, majd pedig előszerződést kötnek, de a szerz ődés megkötésére nem kerül sor, és utána ez a rosszhiszemű eladó egy harmadik személy számára értékesíti az ingatlant. Élő esetet mondok: a földhivatal nem volt hajlandó kiadni ezeket az iratokat, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint nem sikerült a j ogérdeket valószínűsíteni, ami tényleg megdöbbentő, mert ugyanakkor ennek az ügyletnek az érintettje, a kárvallottja nyilvánvalóan az a személy volt, aki ezt a jelentős összegű foglalót kifizette, és birtokon kívül került mind a pénz, mind az ingatlan teki ntetében. Sajnos a földhivatalok gyakorlatában megfigyelhetjük ezt a szűkkeblűséget az
