Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3826 lévő állami tulajdonú területeken az illetékes nemzeti park például egy madárfigyelő házat szeretne építeni. Azért ezt a példát mondom, mert ez egyébként a gyakorlatban is aktuális és megtörtént. Ezt eddig nem lehetett volna helyrajzi számként kiemelni az ingatlannyilvántartásban, a házra a nemzeti park vagyonkezelési jogát bejegyezni, mert a földhivatal nem tudta kezelni azt a he lyzetet, hogy mindkettő tulajdonosa a magyar állam. De a hidakkal kapcsolatban is egyébként számtalan ilyen példát lehetne hozni. Ez komoly problémákat jelent a gyakorlatban, ahogy már említettem. Ha jól értelmezem, akkor ez a (2) bekezdés erre talán megol dást jelent, és ha jól értelmeztem és valóban megoldást jelent, akkor mindenképpen üdvözöljük ezt a kitételt. Szintén még maradva a dologi jognál, a kisajátítással kapcsolatban is lenne egy észrevételem. Itt azt írja, hogy kisajátítással ingatlan tulajdonj oga kivételesen közérdekű célra azonnali teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg, illetve hogy a kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi. A (2) bekezdés elhagyását javaslom, mivel a kisajátítást kérő sok esetben nem is az, aki a tulajdont megszerzi, és a kártalanítást a kisajátítást kérő fizeti. A gyakorlatban itt arra gondolok - hogy szintén egy nemzeti parkos példát hozzak , hogy egy európai uniós projekt keretében természetvédelmi célokból ki sajátítás iránti kérelmet nyújt be a nemzeti park, a tulajdonjogot a magyar állam szerzi meg, a kártalanítást a nemzeti park fizeti EUs pénzből. Gondolom, itt is érthető, hogy miért lenne szükséges ezt a javaslatot megfogadni. Szintén még ennél a könyvnél - telki szolgalom létrejötte szerződéssel és elbirtoklással - szeretném, ha a (2) bekezdést értelmezné számomra valaki, mert én ezt egyáltalán nem tudtam. Itt azt írja, hogy telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára alapíthat. Számomra ez a mondat így önmagában értelmezhetetlen, és szeretnék erre választ kapni. A bejegyzési elvnél egy ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig a jelen tervezet és a nemzeti vagyonról szóló törvény között feszülő ellentétre . A jelen tervezetben az van, hogy az érvényes jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelési jogot, a földhasználati jogot, a haszonélvezeti jogot és a használati jogát, telki szolgalmi jogot és a jelzálogjogot. Tudja, a lényeg számomra itt az, hogy a bejegyzés keletkezteti a szerződésen alapuló vagyonkezelési jogot. Ugyanis ezzel ellentétben a nemzeti vagyonról szóló törvény azt írja - nem olvasnám fel a z egészet , hogy a törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelési jog, a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelési jog az ingatlannyilvántartásba nem jegyezhető be s a többi. Tehát az új Ptk. is helyesen tartalmazza, hogy szerződésen alapuló vagyonkezelési jogot az ingatlannyilvántartási bejegyzés keletkeztet. A törvényalapú vagyonkezelési jogról nem mondja ki ugyanezt. Ennek tükrében különösen értelmezhetetlen az általam már többször is kifogásolt nemzeti vagyonról szóló törvényben szereplő azon rendelkezés, amely a törvényen alapuló vagyonkezelői jogot üresíti ki. Ezt is már elmondtam a nemzeti vagyonról szóló törvény vitájában és annak a módosításakor is. Kérem, hogy ezt az ellentmondást oldják fel, mert szintén problémá kat okozhat. Szintén ennél a könyvnél, az ingatlannyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása résznél is szeretnék egy észrevételt tenni. Itt azt írja a javaslat, hogy az ingatlannyilvántartáson kívül jogot vagy feljegyezhető tényre irányuló jogosultság ot szerző személy nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagy az őt bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző jóhiszemű szerzővel szemben. Úgy gondolom, hogy azt a részt törölni lenne szükséges, hogy “vagy feljegyezhető t ényre irányuló jogosultságot”. Mégpedig azért, mert a ténynek nincs jogosultja. Innentől értelmezhetetlen az, hogy valaki feljegyezhető tényre irányuló jogosultságot szerezzen. Mit akarnak ezzel elérni? Ezt sem értem. Például itt felsorolhatnám azokat a gy akorlati példákat, ahol ez gondot okozhat, nagyvízi meder, árterület s a többi, hiszen nem tudjuk, hogy ennek ki a jogosultja. Természetesen nincs. Gondolom, az egész arra megy ki, hogy a földhivatali bejegyzés díját, ezt a 6600 forintot ingatlanonként ráh úzzák valakire, tehát ez így rendkívül aggályos.
