Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 19 (238. szám) - A közművezetékek adójáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
3626 Van aztán egy további része is ennek az egésznek, a diszkrimináció, a diszkriminatív jellege, ugyanis a javaslat ellentétben áll az Európai Bizottság egységes energiapiac létrehozására irányuló erőfeszítésével, ennek következtében ez a törvény maga után vonhat egy újabb kötelezettségszegési eljárást is. Amikor egész Európában a vonalak liberalizációja történik, hogy minél szabadabban lehessen kereskedni, minél olcsóbb energiahordozókat lehessen behozni ugyanazokon a vezetékeken, akkor úgy gondo lják önök, hogy következmények nélkül lehet bevezetni egy ilyen adót a vezetékekre vonatkozóan? A közműadóval érintett társaságok közül a víz- és a csatorna, valamint a földgáz- és a villamosenergiaszektorok szereplői szabályozott árutevékenységet végezn ek. Az érintettek 2013. január 1jétől a kormány T/8750/101. számú, zárószavazás előtti módosító javaslata alapján nyereségalapon egyébként 50 százalékos adót kell hogy megfizessenek, 31 százalékos különadót, ez az úgynevezett Robin Hoodadó, és 12 százalé kos társasági adót, a jelenlegi 19 százalékos társasági adó helyett. Az érintett társaságok működése szempontjából alapvető tényező a szolgáltatási ár, amely tehát hatósági árszabályozás alá esik. Az árbevételre pedig a hálózaton szolgáltatott termékmennyi ség van alapvető hatással, hogy milyen forgalmat tud megvalósítani. A termékmennyiséget az ellátott fogyasztók száma határozza meg, ezért nem mindegy, hogy ezen szolgáltatók esetében egységnyi vezetékhosszra hány fogyasztó jut. A javaslat ugyanakkor ezt a körülményt nem veszi figyelembe, sematikus, vagyis nem tesz különbséget a társaságok között sem funkció, sem méret, sem árbevétel alapján, mindössze annyit rögzít, hogy méterenként 100 forint a közműadó. Ha a javaslat a benyújtott formában kerül elfogadásr a, akkor az ágazati szereplőket, illetve a szolgáltatásukkal érintett területeket jelentős diszkrimináció éri. Így előfordulhat, hogy a földgázágazat egyik szereplője, például a MOL földgázszállító számára az éves árbevételének mindössze 0,4 százaléka lesz a közműadó, mert nagyon nagy a forgalma, és ahhoz viszonyítva nem olyan sok a vezetékhossza, addig egy ritkán lakott területen szolgáltató másik társaság esetében, amelynek kisebb az árbevétele, mert végső fogyasztókat lát el, az éves árbevételének akár 2 0 százalékát is elérheti ez az önök által egységesen kivetni kívánt közműadó. A villamosenergiaszektor esetében 0,4 százalék és 7 százalék közötti érték közé esik az árbevételhez viszonyított közműadó mértéke, ami megint kezelhetetlen eltérés. A víz- és c satornaszolgáltatók esetében, míg Budapesten a Fővárosi Vízművek éves árbevételének ez a közműadó 1,7 százalékát teszi ki, addig például Debrecenben 9 százalékos érték az ottani forgalomra vetítve a vezetékhossz alapján számított közműadó. Tehát egyik hely en 1,7 százalék, Debrecenben 9 százalék. Jellemzően az apróbb falvakat tömörítő regionális vízművek esetében szintén magas, 46 százalék lenne a közműadó az árbevételhez viszonyítva. A javaslat hatásaiból tehát az is látszik, hogy a sűrűn lakott országrész eken szolgáltató társaságok, jellemzően a külföldi tulajdonú, multinacionális társaságok számára jelenti a könnyebben vehető akadályt ez a közműadó, míg a zömében önkormányzati tulajdonban álló társaságokra jut a fizetendő közműadó aránytalanul magas, mond hatni, viselhetetlenül magas hányada. Mindez erősítheti a vidéki közműhálózat leromlási folyamatát, illetve ronthatja a falvak lakosságának a közműszolgáltatásokkal történő ellátási biztonságát. Mi jöhet ugyanis egy ilyen aránytalanul működő adóztatás eset én? (23.30) A javaslat elfogadása után már rövid távon ellátásbiztonsági problémák léphetnek fel egyes szolgáltatási területeken a hálózatüzemeltetők ellehetetlenülése miatt, hiszen a hatósági árszabályozás miatt eleve korlátozott és szabályozott árbevétel re tehetnek csak szert, amelynek jelentős részét, még ha van is eredményük, elviszi az 50 százalékos társasági és a Robin Hoodadó, illetve jelentősen, ugyancsak társaságonként eltérő mértékben ugyan, de csökkenti a nyereségüket az e javaslat szerinti közm űadó. Ahogy mondtam, az egyik társaságnál 0,4 százalékot tesz ki a
