Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 19 (238. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP):
3612 támogatást mikor fogják megkapni, illetve azok, akik eddig nem indították el ezeket a fejlesztéseiket, milyen eséllyel pályázhatnak erre a következő időszakban. Sajnos úgy tűnik, hogy teljesen indokolatlan az, hogy a CO 2kvóták értékesítésével miért vacakolt eddig ez a kormány, és miért nem gyorsította fel ezt a folyamatot, hogy ez a program hatékonyabban és gyorsabban haladhatott voln a előre. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki (Babák Mihály: Szó nem lehet róla!) hozzászólni. (Jelzésre:) Szilágyi László, Lehet Más a Politika. (Balla György: Lehetne más!) SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A sokadik, hallottuk, tizenkettedik módosítását éljük ma a tárgyévi költségvetésnek, és ez bizonyosan egyfajta rekord. A pénzügyminiszter úr már elég sok rekordot magáénak tudhat. Ez az egyik, hogy a t árgyévi költségvetés legtöbb módosítása az ő nevéhez fűződik. De hát nyilván hozzá társíthatjuk azt is, hogy a még hatályba nem lépett adótörvények módosítási rekordját is ő tartja. Láttunk erre már rengeteg példát az ő regnálása alatt. Kiérdemelhetné a ra finált, trükkös megszorítások minisztere címet, és az egy hónap alatt benyújtott legtöbb megszorító csomag is hozzá fűződik. Most megértük, hogy a harmadik csomagot látjuk rövid időn belül, és hát bizony a csomagjainak a nagysága is meghaladja már a Bokroscsomag kétszeresét, és jó eséllyel pályázik arra a pénzügyminiszter úr, hogy az ő ideje alatt következik be az a leghosszabb időszak, amíg nem volt gazdasági növekedés. Ezek szomorú rekordok, én azt gondolom, de hadd térjek rá a törvényjavaslat részleteir e. Itt már hallottuk több felszólalásban is, hogy meglehetősen szokatlan gyakorlat az, ami itt elkezdődik, hogy az állam tulajdonában lévő pénzintézetek, cégek számára megnyitja a forrásbevonást, gyakorlatilag az eladósodás lehetőségét úgy, hogy ez nem szá mít bele az államadósságba. Most az MNV Zrt.nek is lehetőséget ad arra az Államadósság Kezelő Zrt. mellett, és igazából nem látjuk az indoklásból azt az érdemi választ, hogy mi szükség erre és milyen célt szolgál ez az intézkedés. Emlékeztetőül: az Eximba nk 1200 milliárd forintig vonhat be külső forrásokat, azaz adósodhat el automatikus állami kezességvállalás mellett. Ez végső soron azt jelenti, hogy az állam állja a cechet, és ezek költségvetési kockázatot jelentenek. A panelprogrammal kapcsolatban többs zör elmondtuk, hogy ebben mi nagyon fontos lehetőséget látunk, és örülünk, hogy végre valami pénzt találnak erre. Itt a kormányváltás után röpködtek a százmilliárdok, Bencsik államtitkár úr nagyon szerette volna ezt a programot itt elindítani, és kiemelt h elyen szerepel az energiastratégiában is. Ha megnézik az LMP költségvetési alternatíváját, akkor ott is hangsúlyos helyen szerepel, hiszen egy ilyen kiemelt programmal több legyet lehetne ütni egy csapásra a munkahelyteremtés és a kisvállalkozók támogatásá tól kezdve nagyon komoly energiahatékonysági poénokat lehetne ezzel nyerni. Az energiahatékonysági programok finanszírozására nyilvánvalóan kevés ez a pénz, és emlékezzünk meg arról, hogy egy dolog a panelprogram, a másik dolog az, hogy a vidéki települése ken rengeteg olyan hetvenes, nyolcvanas években épült ház van, ahol még sokkal komolyabb beruházásokra lenne szükség, hogy ne a varjaknak fűtsünk. Mindenképpen módosítani kellene ezt az előterjesztést olyan tekintetben - be is adtunk egy módosítót , hogy ne csak energiahatékonyságra lehessen ezt a keretet fordítani, hanem megújuló kisberuházásokra. Az LMP - még egyszer emlékeztetnék rá - egy zöldberuházási alap létrehozására tett javaslatot, 200 milliárd forintos alapról lenne itt szó. Ezt részletesen kido lgoztuk, és természetesen a forrásait is megjelöltük. Nagyon remélem, hogy egyszer ezekre valóban sor kerül. A módosítás nyilvánvalóan legnagyobb tétele az, hogy a kormány, az állam átvállalja az ötezer fő alatti kistelepülések, szám
