Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
3455 hogy egy büszke magyarországi német nemzetiségűbe n ez milyen lelki törést okozhatott, hogy akár egy büszke német apa, aki előtte magyarországi németként nevelte a gyermekét, hogyan nézett a gyereke szemébe, amikor azt kellett mondania, hogy meg kellett tagadnom a származásomat. Akkor nem beszéltünk még a rról a kérdésről, hogy milyen állapotokat okozott ezekben a falvakban ez a kérdés, milyen állapotokat okozott a kitelepítés. Én olyan szinten vagyok érintett ebben a kérdésben, hogy én a Tarján nevű KomáromEsztergom megyei településen nőttem föl. Ez egy s váb település, oda a németeket az 1700as években az Esterházyak telepítették be. Én ott egy olyan család leszármazottjaként éltem, akiket magyarként telepítettek át ÉszakMagyarországról. Éppen emiatt el is kezdtem foglalkozni ezzel a kérdéssel, és kutatt am is a faluban, illetve utánajártam, hogy mik is történhettek ott annak idején. Nem hiszem, hogy egyedi eset lett volna az, ami például Tarjánban megtörtént, hogy körülbelül hasonló arányban egy településen belül éltek az 1700as évek elején még a települ ésen maradt magyar családok leszármazottjai, az 1700as években betelepített sváb családok, a Felvidékről betelepített magyar családok, illetve az ÉszakkeletMagyarországról betelepített magyar családok. Elképzelhetjük azt, hogy milyen konfliktushelyzetek voltak ebben a faluban, és milyen súlyos áldozatokat is követeltek bizonyos esetben ezek a konfliktusok. A felvidéki magyarokról már szó esett az előző napirendi pontban is, beszéljünk akkor az ÉszakkeletMagyarországról áttelepített magyar családokról. Mo ndhatjuk azt, hogy annak “köszönhetően”, hogy 3200 földosztó bizottságot hoztak létre az országban, mind a sváb településeken, mind a magyar településeken, hogy rendezzék ezt a kérdést, hiába kellett ezeknek a családoknak kérvényezniük ÉszakkeletMagyarors zágon, hogy földet kapjanak, én mégis azt gondolom, hogy ők is áldozatai voltak ennek a kitelepítésnek azzal, hogy valószínűleg ők nem voltak teljesen tisztában azzal, hogy erőszakkal elvett földeket fognak megkapni. Gondoljunk bele abba az élethelyzetbe, én a saját őseimről tudok beszélni, ők summásokként dolgoztak, dohánytermesztésben dolgoztak, az egész ország területére mint egyfajta béreseket hurcolták őket. Az Egerlövő nevű Borsod megyei kistelepülésen éltek, és tulajdonképpen csak a kis házuk volt. H a egy ilyen, becsületes munkából élő parasztembernek azt mondják, hogy felszabadulnak NyugatMagyarországon zsíros földek, és te, eddigi nincstelen parasztember, földhöz juthatsz és művelheted a saját földed, nem hiszem, hogy egy egyszerű, vidéki, munkából élő parasztember átgondolja ennek a társadalmi következményeit, átgondolja azt, hogy vajon ezek a szabad földterületek hogyan és miként kerültek a magyar állam kezébe. Egyértelmű, hogy beadja a kérvényét, és amikor átkerül NyugatMagyarországra, akkor sze mbesül azzal a helyzettel, amibe őt sodorták. Vannak feljegyzések azzal kapcsolatban, hogy igenis előfordult, hogy akaratuk ellenére, erőszakkal kényszerítettek magyar családokat ÉszakkeletMagyarországon arra, hogy áttelepüljenek a felszabaduló, németektő l elvett földekre. S ha már a hazugságnál tartunk, mindenkit becsaptak, és arra bizonyítékok vannak, hogy mindenkit becsaptak. Nem csak az említett cikkely, amely tulajdonképpen maga alá rendeli az összes többit, tehát a kollektív bűnösség elvét kimondja, de ha még ezt az első szakaszt levesszük, és megnézzük az alatta lévő fölsorolásokat, azokat a konkretizálásokat, még abban is hazudtak. Azok a felsorolások arra kellettek, hogy akár azokban az emberekben, akiket a kommunista gépezet próbált meggyőzni arró l, hogy milyen mocskos fasizmus, nácizmus és egyéb embertelen dolgok voltak itt Magyarországon, azokban próbáljanak némi ellenérzést ébreszteni a magyarországi németséggel kapcsolatban. A tények, amikről beszéltem, amik alátámasztják azt, hogy ezek mekkora hazugságok voltak bizonyos esetben, itt is tarjáni eseteket tudnék mondani. A ma élő öregek is nagyon jól emlékeznek arra, hogy hogyan történtek ezek a kitelepítések. Tarján is azok közé a települések közé tartozott - az előbb már mondtam a családok arány át , amelyekben nem ért véget a kitelepítés, és nagyon sok esetben azokban a házakban, ahova betelepítették a magyar családokat, még a német családok ott éltek.
