Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZALAY PÉTER (Fidesz):
3418 Egyébként ez a kormánypárti ké pviselőtársaim felvetése volt, hogy ötletszerűen, átgondolatlanul, bizonyos szempontból történelmietlen módon is sorakoznak mögöttünk ezek az emléknapok. Egyébként az előterjesztő képviselőtársam önmaga volt némileg kritikus saját magával szemben a javasla ta kapcsán, sőt akkor azt kérte, hogy szeretné, ha ez a javaslat nem kerülne be a plenáris ülésre, merthogy napirenden volt, és le lett véve. Akkor a képviselőtársam úgy fogalmazott: “Ezek alapján arra kérem az Országgyűlés elnökét, hogy a mai plenáris ülé sen még ne tárgyaljuk ezt a javaslatot, mert szeretném az egyeztetéseket lefolytatni.” Most ugyanez a javaslat jött be, tehát láthatóan az égvilágon semmilyen egyeztetés nem történt. Természetesen nem arról van szó - és ezt szeretném hangsúlyozni , hogy a bizottsági ülésen vagy azóta is úgy gondolnám, hogy önmagában ez a téma, hogy a XX. század során bármikor, bármilyen szempontból üldöztetést szenvedett magyar emberekről való megemlékezés, az oktatásban ezeknek a kérdéseknek a hangsúlyosabbá tétele ne len ne fontos. Nem is hiszem, hogy jobbikos képviselőként ezt különösebben hangsúlyoznom kell. Magát az eljárást, annak az időzítését és a javaslat kidolgozatlanságát tartottam akkor annyira szerencsétlennek, amiért nem támogattam, hanem egy tartózkodó szavaza ttal jeleztem a fenntartásomat a javaslattal szemben, várva azt, hogy aztán ez valóban a képviselő úr által említett módon egy kidolgozottabb formában kerüle vissza az Országgyűlés elé. Sajnálom, hogy ez nem így történt. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban. ) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Szalay Péter fideszes képviselő úrnak. DR. SZALAY PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A kérdés tárgyalásához mindenekelőtt leszögeznünk szükséges, hogy az általunk Felvidéknek nevezett területen, amelyet ma a szlovákok DélSzlovákiának is hívnak, a magyarok mindenkor őshonosként éltek és élnek. Nem tekinthetünk el némi történelmi áttekintéstől. A trianoni békediktátum következtében a szlovákok által lakott Felvidékkel együtt Csehszlovákiához került egy jelentős magyar terület is, a Felvidék. A történelmi Magyarország 1918ban megkezdett, és a trianon i békediktátum 1920. június 4i aláírásával véglegessé váló feldarabolása elsősorban az I. világháború végén kialakuló nagyhatalmi szándékok eredménye volt. A végleges döntést aláírt trianoni béke értelmében Magyarország 11 vármegyéjének teljes területe, t ovábbá 11nek kisebbnagyobb részei kerültek a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá. Ezen a 2,5 millió lakos élt, ebből 1 millió 70 ezer magyar anyanyelvű. A Szlovákiának nevezett országrészben 890 ezer, míg Kárpátalján 180 ezer magyar élt. A Párizsban jó kapcsolatokkal rendelkező csehszlovák külügyminiszternek, Benešnek sikerült elérnie, hogy a franciák beleegyezzenek ÉszakMagyarország cseh megszállásába. Az elcsatolt területeken ezrével bocsátották el állásukból a megalkuvásra nem hajlandó magyarokat , majd erőszakkal kiüldözték őket Csehszlovákia területéről. A magyar vasutasok, hivatalnokok, tanítók elüldözésével az imperiumváltást követő első hónapokban mintegy százezerrel csökkent a slovenskói magyarok száma. A közigazgatás átszervezései során azon ban a szlovákiai járások határát eleve úgy alakították ki, hogy minél kevesebb olyan járás legyen, ahol a magyar lakosság aránya eléri a törvény által megkövetelt 20 százalékot. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismerős történet, nemde? A sokszor durva szlovákosí tási hadjárat azonban nem csak nyelvi jogaiban sértette a magyarságot. Az új hatalom emberei igyekeztek minden nyomát eltüntetni a régvolt világnak. Ennek a gyalázatos hadjáratnak nemcsak a különböző utcai feliratok, utcanévtáblák estek áldozatul, de a mag yar emlékművek, szobrok is. Ledöntötték többek között a dévényi és a Zoborhegyi millenniumi emlékművet, továbbá Fadrusz János híres alkotását, a pozsonyi Mária Teréziaszobrot.
